A német történelem legrosszabb kancellárjára nehezedő nyomás olyannyira fokozódott, hogy a Financial Times már a politikai túléléséért folytatott küzdelemként írja le helyzetét. A Reuters hasonlóan a jövőjével kapcsolatos egyre erősödő találgatásokról számol be a CDU Szász-Anhaltban elszenvedett súlyos veresége után, a vasárnapi választások előtt.
Merz számára a legveszélyesebb küzdelem Mecklenburg-Elő-Pomerániában várható.
A legfrissebb ARD közvélemény-kutatás az AfD-t 37%-ra, az SPD-t 32%-ra teszi, miközben Merz pártja, a CDU mindössze 7%-on áll. Ez kellemetlenül közel helyezi a kancellár pártját a tartományi parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöbhöz. A felmérés szeptember 7–9. között készült 1556 választásra jogosult megkérdezésével, és a politikai közvélemény-kutatásoknál megszokott statisztikai hibahatárral rendelkezik.
A szimbolikát nehéz figyelmen kívül hagyni. Mecklenburg-Elő-Pomeránia évtizedeken át Angela Merkel politikai hátországa volt. Ha a CDU-nak küzdenie kell azért, hogy egyáltalán képviseletet szerezzen ott, az rendkívüli fordulatot jelentene Németország hagyományos jobbközép pártja számára.
Berlin helyzete más, de aligha megnyugtatóbb.
A választás előtti utolsó ARD BerlinTrend a Die Linke-t 21%-ra, a CDU-t 20%-ra, az AfD-t 18%-ra, a Zöldeket 16%-ra, az SPD-t pedig 12%-ra mérte. A jelenlegi CDU-SPD adminisztrációnak ezen számok alapján nem lenne többsége. A kampányt a lakhatás uralja: Berlinnek 2040-ig becslések szerint 211 000 további lakásra lesz szüksége, a lakbérek pedig 2014 óta szinte megduplázódtak.
Merz CDU-ja már Szász-Anhaltban is elszenvedte eddigi legrosszabb eredményét, ahol az AfD 43,8%-ot szerzett. Az országos közvélemény-kutatások eközben a CDU/CSU támogatottságát 18–20% körül mutatják, ami több felmérésben is az AfD mögé sorolja őket. A Merz előtt álló probléma tehát nem egy elszigetelt regionális vereség, hanem az, hogy az eredménysorozat végül meggyőzi-e a CDU politikusait arról, hogy a választók elutasítják azt az irányt, amerre a szövetségi kormány tart.
Az idegesség jelei már láthatóak.
Noha mind a nyolc CDU-s tartományi miniszterelnök szokatlan közös nyilatkozatot adott ki Merz támogatására és a vezetésről szóló találgatások befejezésére szólított fel, ez nem szünteti meg a Merz-kormány rossz irányvonalát, csupán figyelmen kívül hagyja azt.
Merz még az ENSZ Közgyűlésére tervezett New York-i látogatását is lemondta, kormányzati források szerint ugyanis jelenlétére Berlinben van szükség. A tervek szerint jövő héten szólalt volna fel a közgyűlés előtt. Egy olyan kancellártól, aki a kül- és Európa-politikát helyezte kormánya középpontjába, a hazamaradás politikailag igen feltűnő lépés.
A német politikai diskurzusban már felbukkantak a lehetséges utódok. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hendrik Wüst és a bajor Markus Söder a leggyakrabban emlegetett nevek, bár jelenleg mindketten támogatják Merz-et, és hivatalos kihívás még nem történt a pártvezetés ellen.
A hétfő megváltoztathatja az érvelést a CDU-n belül.
Ha a párt újabb súlyos vereséget szenved – különösen, ha megközelíti vagy nem éri el a parlamenti küszöböt Mecklenburg-Elő-Pomerániában – a vita többé nem csupán a rossz mérésekről, a kommunikációról vagy a kampánystratégiáról fog szólni. Arról szóló vita lesz, hogy Merz képes-e még megállítani a CDU hanyatlását a további választások előtt.
Ha a CDU a jóslatoknál jobban teljesít, Merz bizonyítékot kap arra, hogy a politikai lejtmenet megállt. Legalábbis egyelőre.
Ezért számít a vasárnap.
Németország két tartományi parlamentet választ. A CDU a hétfőt valami sokkal nagyobbról szóló vitával töltheti: folytassák-e Friedrich Merz vezetésével, aki nem igazán képes Németországot előbbre vinni.
