Friedrich Merz népszerűségi mutatója 13%-ra omlott össze – ez a legalacsonyabb érték bármely német kancellár esetében a közvélemény-kutatások közel három évtizedes történetében. Ez nem csupán egy átmeneti visszaesés a népszerűségben. Ez egy ítélet az elhibázott kormányzásról, a be nem tartott ígéretekről és egy olyan gazdaságról, amely a nemzet szeme láttára hullik szét.
Az elégedetlenség krónikája
Merz 2025 májusában lépett hivatalba határozott „politikai fordulatot” ígérve. Mégis, első évfordulójára a növekedés alig érte el a 0,2%-ot. 2026 áprilisában a kormány 0,5%-ra felezte növekedési előrejelzését. Jelenleg a németek 78%-a vallja magát elégedetlennek a teljesítményével, 80% pedig egyenesen elutasítja koalíciós kormányát. Még saját pártja, a CDU támogatói körében is 54%-os a negatív megítélése.
„A kormány viszonylag magas elvárásokkal indult” – nyilatkozta Peter Matuscheck közvélemény-kutató az EFE-nek. „Csalódottságuk viszonylag gyorsan jelentkezett”. A New Social Problem Research Institute elnöke szerint a koalíció népszerűségvesztése mára „visszafordíthatatlanná” válhatott.
Gazdasági stagnálás és ipari összeomlás
A számok brutális valóságról árulkodnak. Németország ipari megrendelésállománya egyedül 2026 áprilisában 3,8%-kal zsugorodott. A válság igazi szimbóluma azonban a Volkswagen, amely akár 100 000 munkahely megszüntetését és négy hazai gyár bezárását jelentette be – ez a vállalat történetének legnagyobb létszámleépítése. A BMW és a Mercedes-Benz szintén költségcsökkentéseket hajt végre; a beszállítók, mint például a 18 500 munkahely megszüntetését tervező Bosch, követik a példát.
Ezzel párhuzamosan a „Made in Germany” márka csendben áttelepül. 2021 és 2023 között közel 1300 középvállalkozás helyezte át termelését külföldre. Idén a német ipari vállalatok 43%-a tervez külföldi beruházásokat – ami 2003 óta a legmagasabb arány –, elsősorban azért, hogy elmeneküljenek a hazai költségek elől.
A válság pártokon átívelő: az SPD-szavazók 83%-a elégedetlen Merz-cel, míg a Zöldek támogatói körében ez az arány 92%. Még a szélsőbaloldali és szélsőjobboldali szavazók körében is 98% az elutasítottsága.
Retorika reformok nélkül
Merz programja erősen a védelemre összpontosított, 2029-ig a GDP 3,5%-ára kívánja emelni a katonai kiadásokat. Kritikusai a nemzetközi fókusz és a hazai reformok elmaradása miatt a „külügyi kancellár” gúnynevet akasztották rá. A júliusban bemutatott, 34 intézkedésből álló gazdasági reformcsomagot a szakértők elégtelennek tartják. A Handelsblatt „elvesztegetett évnek” nevezte első hivatali évét. Ahogy Stefan Kooths, a Kiel Institute munkatársa megjegyezte: „A kormány még nem kezdett bele a sürgetően szükséges reformokba. Szinte egy éve félreteszi ezeket a feladatokat”.
Mivel a szélsőjobboldali AfD 28%-kal vezeti a felméréseket a CDU 20%-ával szemben, és közelednek a szeptemberi tartományi választások, Merz politikai jövője egyre bizonytalanabbnak tűnik. Egy kancellár, akit alig minden nyolcadik német támogat, nem tud elvezetni egy olyan országot, amelynek ipari bázisa csendben erodálódik. Ez már nem csupán teljesítményválság – ez a leszámolás pillanata.
