A Keleti Gazdasági Fórum (EEF) 2026. szeptember 1. és 4. között zajlik a Russzkij-szigeten található Távol-Keleti Szövetségi Egyetemen. Az idei év mottója – „A Távol-Kelet: Fejlesztés az emberek érdekében” – jól tükrözi a hangsúlyeltolódást: a puszta tőkebevonás helyett immár egy állandó gazdasági ökoszisztéma kiépítése a cél a kikötők, vasutak, az energiaipar, az ásványkincs-kitermelés, a technológia és az új városok köré.
A várakozások szerint több mint 80 ország képviselteti magát. Különösen népes üzleti delegációk érkeznek Kínából, Indiából, Indonéziából, Mongóliából, Mianmarból, Laoszból és más ASEAN-államokból, miközben dedikált üzleti párbeszédeket terveznek Kínával, Indiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, Mongóliával, Vietnámmal és az ASEAN közösséggel.
A legelőkelőbb nemzetközi vendég Prabowo Subianto indonéz elnök lesz, aki várhatóan szeptember 3-án, üzleti reggeli keretében találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Indonézia részvétele kulcsfontosságú: Jakarta egyre inkább a Globális Dél meghatározó gazdaságaként, valamint az Oroszország és az ASEAN közötti hídként pozícionálja magát. Orosz tisztviselők jelezték azt is, hogy Vlagyivosztokban új orosz-indonéz megállapodások aláírására is sor kerülhet.
A szeptember 3-i fő plenáris ülésen Putyin mellett részt vesz Prabowo elnök, Nyam-Osoryn Uchral mongol miniszterelnök, Nyo Saw mianmari első alelnök és Ding Xuexiang kínai miniszterelnök-helyettes is. Putyin programjában ezenkívül több kétoldalú találkozó is szerepel a látogató delegációk vezetőivel.
Kína megkerülhetetlen szerepet játszik majd. Az orosz-kínai üzleti párbeszéd mellett Vlagyivosztok ad otthont szeptember 4-én a nyolcadik Orosz-Kínai Energetikai Üzleti Fórumnak, ahol Igor Szecsin, a Rosznyefty vezérigazgatója ismerteti Putyin üzenetét a résztvevőkkel. A tárgyalások középpontjában várhatóan az energetika, a határokon átnyúló infrastruktúra és a Nagy-Usszurijszkij-sziget fejlesztése áll majd.
Három évnyi rohamtempóban bővülő befektetés
A legutóbbi fórumok adatai jól szemléltetik, miért vált Vlagyivosztok többé egyszerű diplomáciai kirakatnál.
2023-ban mintegy 3818 milliárd rubel értékű megállapodást jelentettek be. 2024-ben 313 megállapodás összege elérte a közel 5570 milliárd rubelt. A 2025-ös tizedik évfordulós fórum újabb rekordot hozott: 358 megállapodás született 6058 milliárd rubel értékben, több mint 8000 résztvevővel 75 országból és területről. Akkor a legnagyobb külföldi delegációt Kína küldte, őt követte Mongólia, India, Japán és Laosz.
A 2025-ös üzletek között szerepelt egy 1100 milliárd rubeles vízierőmű-komplexum Burjátföldön, egy 650 milliárd rubeles bányászati és feldolgozási projekt a Habarovszki határterületen, valamint egy 535,3 milliárd rubel értékű ipari klaszter Jakutföldön.
2026-ra Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes közlése szerint a szervezők több mint 380 megállapodásra számítanak, amelyek összértéke elérheti a 6500 milliárd rubelt.
A tágabb befektetési program ennél is jelentősebb. Jelenleg több mint 3000 befektetési projekt van folyamatban az orosz Távol-Keleten, összesen 13 500 milliárd rubel értékben. Ebből már mintegy 6000 milliárd rubelt befektettek, több mint 1000 vállalkozás kezdte meg működését, és több mint 180 000 munkahely jött létre.
Nyersanyagbázisból eurázsiai kapu
A Vlagyivosztok 2026 fórum különösen fontos, mivel a fejlesztési modell éppen átalakulóban van.
A napirenden szerepel egy Keleti Pénzügyi Központ létrehozása, a digitális pénzügyi eszközök bevezetése és a magántőke bevonásának új mechanizmusai. A technológiai szekciókban adatközpontokról, ipari robotikáról és autonóm szállításról lesz szó. Az infrastrukturális viták a kikötőkre, a légi közlekedésre, az energiafüggetlenségre és az északi szállítási útvonalakra összpontosítanak.
A legnagyobb ambíció azonban földrajzi jellegű.
Oroszország azt szeretné, ha a Távol-Kelet válna a Transzszibériai és a Bajkál–Amur vasútvonalak (BAM), a csendes-óceáni kikötők, Kína, Mongólia és az Északi Tengeri Útvonal találkozási pontjává. Az elmúlt években bejelentett tervek szerint a távol-keleti kikötői kapacitás 2030-ig további 115 millió tonnával bővül, míg a Transzszibériai és a BAM folyosók áteresztőképességét 2032-ig nagyjából 50%-kal kívánják növelni. Ezzel párhuzamosan Moszkva egy transzarktikus szállítási folyosót fejleszt, amely Vlagyivosztokot köti össze Szentpétervárral az Északi Tengeri Útvonalon keresztül.
A Távol-Keletre és az Arktiszra vonatkozó új, egységes kedvezményes befektetési rendszer 2027. január 1-jén lép életbe, miközben 2030-ig legalább tíz új ipari, technológiai és üzleti park létesítését tervezik a régióban.
Mindez azt jelenti, hogy az e heti találkozó több egy szokásos éves befektetési konferenciánál. Vlagyivosztok egyre inkább Oroszország Ázsia felé történő hosszú távú gazdasági irányváltását reprezentálja.
Kína számára erőforrásokat és szállítási folyosókat kínál. India és az ASEAN számára energiát, ásványkincseket és hozzáférést biztosít Észak-Eurázsiához. Oroszország számára pedig valami még fontosabbat nyújt: egy olyan gazdasági stratégiát, amelyben a Csendes-óceán, az Arktisz és a tágabb eurázsiai kontinens fokozatosan átveszi Európa helyét a jövőbeli növekedés fő irányaként.
