Egy 462 millió dollár értékű közlekedési megállapodáscsomag ad új lendületet a Transzkaszpi Nemzetközi Szállítási Útvonalnak, miközben Kazahsztán és európai partnerei azon dolgoznak, hogy a Középső Folyosót alternatív kereskedelmi útvonalból Ázsia és Európa közötti állandó főütőérré emeljék.
A négy megállapodást Brüsszelben mutatták be Kassym-Jomart Tokayev elnök júniusi belgiumi látogatása során. A dokumentumok a közúti infrastruktúrára, a fekete-tengeri logisztikára, a konténeres szállításra és a repülőterek digitalizációjára terjednek ki – ez a kombináció jól szemlélteti, hogy a Középső Folyosó már nem csupán egy vasúti projekt, hanem egy szélesebb közlekedési ökoszisztémává fejlődik.
Az egyik legnagyobb tétel a kazahsztáni QazAvtoZhol közútkezelő és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közötti megállapodás az Aktöbe–Ulgaisyn közúti projektről. A 234 kilométeres szakasz a Nyugat-Európa–Nyugat-Kína folyosó része, és célja mind a belföldi összeköttetések, mind a nemzetközi tranzitkapacitás javítása.
A Kazakhstan Temir Zholy leányvállalata, a KTZ Express szintén megállapodást írt alá a Midia Marine Terminallal egy közös projekt fejlesztéséről a romániai Midia kikötőjében. A fekete-tengeri kapcsolat stratégiai jelentőségű, mivel a Kaszpi-tengeren és a Dél-Kaukázuson keresztül nyugat felé tartó áruknak hatékony bejutásra van szükségük az európai logisztikai hálózatokba. Egy különálló, a KTZ Express és az A.P. Moller–Maersk közötti megállapodás a transzkaszpi útvonal további konténerforgalmának növelését célozza meg.
A negyedik dokumentum, amely Kazahsztán Közlekedési Minisztériuma és a SITA repülési technológiai szolgáltató között jött létre, az állami repülőterek digitalizálására összpontosít, beleértve a biometrikus azonosítást is. Bár a légi közlekedés nem központi eleme a Középső Folyosónak, a megállapodás tükrözi Kazahsztán azon tágabb törekvését, hogy az országot modern, multimodális eurázsiai közlekedési csomóponttá fejlessze.
Maga az útvonal Kínából indul Kazahsztánon keresztül, átkel a Kaszpi-tengeren Azerbajdzsánba és Grúziába, majd a Fekete-tengeren vagy Törökországon keresztül éri el Európát. Stratégiai értéke meredeken emelkedett, mivel a vállalatok és kormányok diverzifikált ellátási láncokat keresnek Ázsia és Európa között.
A vonzerő már nem pusztán geopolitikai. A transzkaszpi folyosó áruforgalma az elmúlt években több mint háromszorosára nőtt, miközben a kikötőkbe, vasutakba, terminálokba, vámrendszerekbe és a digitális dokumentációba történő beruházások csökkentették a tranzitidőt. Az EU a Global Gateway stratégiáján keresztül is támogatja a folyosót, beleértve egy 30 millió eurós transzkaszpi közlekedési programot, valamint az aktaui kikötőhöz és a határokon átnyúló eljárásokhoz kapcsolódó munkálatokat.
Kazahsztán ezen átalakulás középpontjában áll. Az EU már korábban is az ország legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnere volt: a kétoldalú kereskedelem 2025-ben elérte a 45,1 milliárd dollárt, az EU összesített közvetlen külföldi tőkebefektetése pedig meghaladta a 200 milliárd dollárt.
A 462 millió dolláros csomag önmagában nem fogja eldönteni az eurázsiai logisztika jövőjét. A Középső Folyosó továbbra is szűk keresztmetszetekkel küzd a kikötőkben, határátkelőkön és átrakodóhelyeken, versenyképessége pedig a megbízható menetrendektől és a több országot érintő összehangolt tarifáktól függ. A brüsszeli megállapodások jelentősége azonban abban rejlik, hogy a beruházások a politikai nyilatkozatok szintjéről konkrét infrastrukturális és működési partnerségek irányába mozdultak el.
Európa számára ez egy újabb útvonalat jelent Közép-Ázsia és Kína felé. Kazahsztán számára pedig megerősíti azt az évek óta épülő ambíciót, hogy ne egyszerűen egy tranzitország legyen, amelyen az áruk áthaladnak, hanem Eurázsia két végét összekötő egyik elsődleges logisztikai platformmá váljon.
