Október 16-án, Taskentben tartott nemzetközi befektetési találkozón Shavkat Mirziyoyev elnök olyan terveket mutatott be, amelyek kiterjednek az atomenergiára, a megújuló villamos energiára, a földgázkutatásra és a nemzeti villamosenergia-hálózat modernizálására.
4,7 milliárd dollárnyi új megállapodás
Hat megállapodás összesen 3000 megawatt villamosenergia-termelő kapacitást és 400 MW energiatárolási kapacitást biztosít majd. A nemzetközi résztvevők között szerepel a szaúd-arábiai ACWA Power, a francia EDF, a japán Toyota Tsusho és Sojitz, az Egyesült Arab Emírségek AMEA Power-je és a katari Nebras Power.
Az elmúlt évtizedben Üzbegisztán 35 milliárd dollárnyi forrást vonzott be energetikai szektorába. A legutóbbi megállapodások újabb jelentős kötelezettségvállalást jelentenek egy olyan gazdaság modernizálása mellett, ahol a villamosenergia-fogyasztás gyorsan növekszik. A kormány becslései szerint 2030-ra a villamosenergia-termelésnek el kell érnie az évi 129 milliárd kilowattórát a 2025-re várható körülbelül 86,7 milliárdhoz képest – ami csaknem 49%-os növekedést jelent. E cél elérése érdekében Üzbegisztán 22 000 MW termelőkapacitás hozzáadását és 5000 kilométernyi villamosenergia-távvezeték megépítését tervezi.
Három atomerőmű – Oroszország már építi az elsőt
A legjelentősebb bejelentés az atomenergiát érinti. Üzbegisztán első atomerőműve már építés alatt áll a Jizzakh régióban, az orosz állami atomenergetikai konszernnel, a Rosatom-mal együttműködésben. A projekt két nagy, egyenként 1000 MW teljesítményű VVER-1000 reaktort ötvöz két kisebb, egyenként 55 MW-os RITM-200N reaktorral. A teljes kapacitás eléri majd a 2110 MW-ot, a várható éves termelés pedig 16–17 milliárd kilowattóra lesz.
Ez Üzbegisztán előre jelzett villamosenergia-szükségletének körülbelül 12–15%-át fedezné. A projekt költsége elérheti a 9,5 milliárd dollárt, a befejezés jelenleg 2034–2035-re várható. Mirziyoyev most megerősítette egy második és egy harmadik atomerőmű terveit is. Ezek helyszínét, finanszírozását, reaktortechnológiáját és építési ütemtervét még nem hozták nyilvánosságra. Oroszország számára a meglévő projekt megerősíti pozícióját mint a nukleáris technológia fő szállítója Közép-Ázsiában.
Nap- és szélenergia: a cél 54%-nyi megújuló villamos energia
Üzbegisztán nem kizárólag az atomenergiára összpontosít. A kormány szándéka szerint 2030-ra a megújuló energiának – beleértve a vízenergiát is – a nemzeti villamosenergia-termelés 54%-át kell kitennie, szemben az elnöki hivatal által jelenleg jelzett 31%-kal.
További hat, összesen 2200 MW kapacitású nap- és szélenergia-projektet hirdetnek meg nyilvános pályázatokon keresztül. Az energiatárolási kapacitás várhatóan 4,5 GW-ra bővül, lehetővé téve a villamosenergia-rendszer számára a nap- és szélenergia-termelés ingadozásainak kezelését. Az atomenergia, a megújulók, a tárolás és a gáztüzelésű termelés ezen kombinációja az ország történelmileg gázdominált modelljénél sokszínűbb villamosenergia-rendszert hozna létre.
Földgáz: 128 új kutatási blokk
A megújuló energiával kapcsolatos törekvések ellenére Üzbegisztán a szénhidrogén-beruházásokat is bővíti. A brit BP energetikai vállalat és az azerbajdzsáni SOCAR hat blokkot kutat az Ustyurt régióban. További 128 blokkot készítenek elő a külföldi befektetők számára.
Az előzetes kormányzati becslések szerint ezek a területek 5,8 billió köbméter földgázt és 560 millió tonna folyékony szénhidrogént tartalmazhatnak. Ezek a számok távlati erőforrás-becslések, nem pedig megerősített, kereskedelmi szempontból kitermelhető készletek. Üzbegisztán tervezi továbbá a Bukhara és Fergana olajfinomítók modernizálását, valamint egy jelentős petrolkémiai projekt fejlesztését Bukhara területén. Ez a megközelítés a kormány azon törekvését tükrözi, hogy kielégítse a növekvő energiaigényt, miközben tisztább villamosenergia-termelést fejleszt ki.
Villamosenergia-export Európába?
Az egyik különösen érdekes javaslat a Káspiani Zöld Energia Folyosó (Caspian Green Energy Corridor). Üzbegisztán célja a megújuló villamos energia exportálása Kazahsztánon és Azerbajdzsánon keresztül, potenciálisan összekötve Közép-Ázsiát az európai piacokkal a Dél-Kaukázuson és a Fekete-tengeren keresztül.
A projekt egyelőre megvalósíthatósági szakaszban van, de stratégiai jelentősége számottevő. Európa számára új piacokról származó villamos energiához való hozzáférés lehetőségét kínálja. Közép-Ázsia számára az olajon, gázon és ásványkincseken túlmutató, további exportágazatot hozhat létre. A kezdeményezés azt is jól mutatja, hogy Azerbajdzsán és Kazahsztán egyre inkább alapvető láncszemmé válik az ázsiai energiatermelők és az európai fogyasztók között.
A rejtett probléma: hálózati veszteségek
Az erőművek építése önmagában nem oldja meg Üzbegisztán áramhiányát. A World Bank adatai szerint az ország villamosenergia-elosztó hálózatainak műszaki vesztesége 2024-ben körülbelül 13% volt. Az elosztó infrastruktúra több mint fele már több mint 30 éve üzemel.
A World Bank 2025-ben 100 millió dolláros finanszírozást hagyott jóvá a rendszer modernizálásának segítésére, míg a kormány szélesebb körű elosztási beruházási programja körülbelül 3 milliárd dollárt igényel. A távvezetékek, az elosztás és a hatékonyság javítása nélkül a többlettermelés jelentős része kárba veszhet, mielőtt elérné a fogyasztókat.
Közép-Ázsia változó energetikai térképe
Üzbegisztán programja jól szemlélteti Közép-Ázsia növekvő gazdasági súlyát. Az orosz nukleáris technológia, az európai mérnöki tudás, az öbölmenti befektetések és a japán ipari részvétel egy olyan országban találkozik, amely gyorsabb ipari fejlődésre törekszik.
A lehetőségek jelentősek, de a siker a finanszírozáson, a hálózat modernizálásán, az építési ütemterveken és a szabályozási reformokon múlik. Ha Üzbegisztán eléri céljait, jelentősen csökkentheti a villamosenergia-termelés földgázfüggőségét, miközben új iparágakat és a regionális energiakereskedelmet is támogatja. A tágabb összefüggés az, hogy Közép-Ázsia már nem csupán energiaforrásokat exportál, hanem egyre inkább arra törekszik, hogy maga is jelentős villamosenergia-termelővé és potenciális exportőrré váljon.




