A Kaszpi-tengerrel határos öt ország megállapodott egy állandó, magas szintű mechanizmus létrehozásáról, hogy kezeljék Eurázsia egyik legsúlyosabb környezeti fenyegetését: a világ legnagyobb szárazföldi víztömegének folyamatos apadását.
2026. október 9-én a türkménországi Avaza városában tartott találkozón Azerbaijan, Iran, Kazakhstan, Russia és Turkmenistan elnökei közös határozatot fogadtak el egy kormányközi bizottság felállításáról, amelynek feladata a vízszintcsökkenés okainak kivizsgálása és a gyakorlati válaszlépések összehangolása. A Serdar Berdimuhamedov türkmén elnök által vezetett csúcstalálkozón Ilham Aliyev, Masoud Pezeshkian, Kassym-Jomart Tokayev és Vladimir Putin vett részt.
Aggasztó ütemben eltűnő tenger
Kazakhstan elnöke, Tokayev a válság mértékét szemléltető adatokat mutatott be. Az általa idézett adatok szerint 2000 és 2025 között a Kaszpi-tenger felszíne több mint 16 000 négyzetkilométerrel csökkent. Az ökológiai következmények már most láthatóak: a kaszpi fókák száma az elmúlt évszázadban a jelentések szerint körülbelül egymillióról 270 000-re esett vissza. A visszahúzódó partvonal veszélyezteti a halászatot, a kikötőket, a hajózási útvonalakat, az olajipari infrastruktúrát és a parti közösségeket.
A Kaszpi-tenger központi szerepet tölt be a Middle Corridor kereskedelmi útvonalon is, amely Kínát és Közép-Ázsiát köti össze Azerbaijan, Georgia és Európa területével. A csökkenő vízszint növeli a kikötők és a teherhajók üzemeltetési nehézségeit, ami potenciálisan megdrágítja a szállítási költségeket.
Amiben az öt kormány megállapodott
A csúcstalálkozó legfőbb konkrét eredménye egy öttagú bizottság létrehozása volt, amelyben Azerbaijan, Kazakhstan és Turkmenistan miniszterelnök-helyettesei, valamint Iran és Russia magas rangú képviselői vesznek részt. A testület feladatköre kiterjed a tengerszint-csökkenés okainak feltárására, az összehangolt ellenintézkedések előkészítésére és szakértői munkacsoportok felállítására. Minden kormánynak három hónapon belül ki kell jelölnie képviselőit. A bizottság alakuló ülésére Azerbaijan területén kerül sor 2027 első felében, amelyet rotációs rendszerben követnek a tagországok ülései. A megállapodás intézményi keretet teremt, bár kötelező érvényű helyreállítási célokat, közös költségvetést vagy a mérnöki projektek megvalósítási ütemtervét nem jelentettek be.
Kazahsztán digitális megfigyelőrendszert javasol
Tokayev egy közös digitális platform létrehozására szólított fel, amely integrálná a műholdas megfigyeléseket, a mesterséges intelligenciát és a hidrológiai méréseket. A javasolt rendszer nyomon követné a folyók vízutánpótlását, a partvonal mozgását, a szennyezést és a biológiai sokféleséget, segítve a kormányokat a környezeti kockázatok előrejelzésében. Kazakhstan emellett egy nemzetközi biodiverzitási alap létrehozását, a folyótorkolatok és vizes élőhelyek összehangolt helyreállítását, valamint az illegális halászat elleni határozottabb fellépést is szorgalmazta. A Kaszpi-tenger vízkészleteinek megőrzésére irányuló államközi program politikai támogatást kapott, de a finanszírozási és operatív részletek kidolgozása még várat magára. Klímaváltozás vagy emberi tevékenység?
Továbbra is jelentős véleménykülönbségek vannak a válság okait illetően.
Putin a klímaváltozást, a növekvő hőmérsékletet és a megváltozott csapadékmintázatokat jelölte meg fő okokként. Aliyev ezzel szemben azzal érvelt, hogy a csökkenő folyami vízutánpótlásra és az emberi gazdasági tevékenységre is nagyobb figyelmet kell fordítani. A Volga folyó, amely a Kaszpi-tenger vízutánpótlásának nagy részét adja, kiemelt jelentőségű. A vízkivételek, a víztározók kezelése és a változó csapadékviszonyok bonyolítják a tenger stabilizálására irányuló törekvéseket. Ezen eltérő magyarázatok miatt elengedhetetlen a független tudományos megfigyelés.
Mi következik most?
A közvetlen prioritás a bizottsági tagok kinevezése, a közös környezetvédelmi adatbázis kidolgozása és a 2027-es első azerbajdzsáni ülés előkészítése. A hosszabb távú javaslatok közé tartozik a vizes élőhelyek helyreállítása, a veszélyeztetett fajok védelme, a folyóvízgyűjtő-gazdálkodás javítása és a nemzetközi klímafinanszírozás mozgósítása.
A United Nations Development Programme szintén összehívott egy külön magas szintű párbeszédet Aktau városában október 5-én, amely a biodiverzitással, a szennyezéssel, a vízháztartással és a nemzetközi együttműködési lehetőségekkel foglalkozott. A Kaszpi-csúcstalálkozó diplomáciai áttörést jelent a környezetvédelmi politika összehangolásában öt olyan ország között, amelyek gazdasági és geopolitikai érdekei eltérőek. Végső jelentősége azonban azon múlik, hogy az új bizottság képes lesz-e a politikai elkötelezettségeket finanszírozott projektekké, mérhető eredményekké és hatékony határokon átnyúló vízgazdálkodássá formálni.
Eurázsia számára a tét messze túlmutat az ökológián. A Kaszpi-tenger jövője befolyásolni fogja a regionális kereskedelmet, az energetikai infrastruktúrát, az élelmiszerbiztonságot és milliók megélhetését.
