Az óceánok hőmérséklete gyorsan emelkedett az északi féltekén a nyár folyamán, az előrejelzések többször is erősödtek, és a tudósok most arra készülnek, ami a modern megfigyelési feljegyzések egyik legerősebb El Niño eseményévé válhat. A kérdés nem csupán az, hogy megdől-e egy újabb hőmérsékleti rekord. Hanem az, hogy mi történik akkor, ha egy szokatlanul erős természetes melegedési ciklus egy olyan bolygóval találkozik, amely már most is lényegesen melegebb, mint a korábbi nagy El Niñók idején volt.
A NOAA hivatalosan 2026. június 11-én hirdette ki az El Niño körülményeket, miután tartós melegedés alakult ki a központi és keleti egyenlítői Csendes-óceánon. Szeptemberre a NOAA Climate Prediction Center a Niño-3.4 régióban körülbelül +1,8°C-os tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliát jelentett, míg a Csendes-óceán keleti részén néhol a hőmérséklet több mint 3°C-kal haladta meg a normális értéket. A NOAA most 90% fölé teszi annak valószínűségét, hogy 2026–27 őszén és telén egy nagyon erős El Niño alakul ki.
A gyakran használt „super El Niño” kifejezés nem egy különálló, hivatalos meteorológiai kategória. Általában olyan eseményre utal, amely tartósan nagyjából 2°C-kal vagy annál többel haladja meg a normális szintet a Csendes-óceán középső részén. A heti mérések már rövid időre átlépték ezt a szintet, bár a NOAA hivatalos értékelése a hosszabb, három hónapos átlagokon alapul, nem pedig az egyes heti adatokon. Ez a különbségtétel fontos: a rövid távú hőmérsékleti csúcsok önmagukban nem határozzák meg az esemény végső erősségét.
Az irány azonban egyre egyértelműbb. A World Meteorological Organization (WMO) közlése szerint az El Niño tartósan berendezkedett, és 2026 végéig várhatóan tovább erősödik. A globális előrejelző központok jelenleg közel 100%-os valószínűséget látnak arra, hogy az El Niño 2027 februárjáig fennmarad, a legerősebb körülmények pedig november és december környékén várhatók. A WMO modelljei kivételesen meleg körülményeket jeleznek a világ szárazföldi felszínének nagy részén is.
Természetes ciklus az ember okozta melegedés tetején
Az El Niño önmagában természetes jelenség. Egy ilyen esemény során a trópusi Csendes-óceán nyugati részén koncentrálódó meleg felszíni víz kelet felé terjed. Ezzel együtt megváltozik a légköri cirkuláció, eltolódnak a csapadékzónák, módosulnak a szelek, és több ezer kilométernyi távolságban is befolyásolják az időjárást.
De a kiindulópont megváltozott.
A világ óceánjai és légköre ma már melegebbek az évtizedek alatt felhalmozódott üvegházhatású gázok kibocsátása miatt. Az El Niño ezért már nem az alatt a klimatikus háttér előtt zajlik, amelyet a huszadik század hasonló eseményei során tapasztaltunk. Egy átmeneti természetes melegedési impulzust ad hozzá az amúgy is megemelkedett globális hőmérsékleti alapszinthez.
A korábbi, 2023–24-es El Niño a feljegyzések öt legerősebbje közé került, és hozzájárult a rendkívüli globális hőmérséklet-emelkedéshez. Az új esemény alig néhány évvel később, és jelentősen gyorsabban fejlődik ki. A WMO figyelmeztetett, hogy ez a kombináció növeli a szélsőséges hőség, az aszály és az intenzív csapadék valószínűségét, még ha a pontos hatások régiónként jelentősen el is térnek majd.
Az éghajlati jelenségtől az élelmezésbiztonsági problémáig
A legnagyobb veszélyt nem egy elvont globális hőmérsékleti adat jelentheti, hanem az élelmiszer-, víz- és energiarendszerek megzavarása.
Az El Niño gyakran szárazabb körülményeket hoz Délkelet-Ázsia egyes részein, Közép-Amerikában és a Csendes-óceán nyugati térségében, míg más régiókban extrém csapadékot és áradásokat okozhat. A mezőgazdaság különösen kitett, mivel az aszály egyidejűleg csökkentheti a terméshozamot, növelheti az öntözési igényt és mérsékelheti a vízerőművek energiatermelését.
A World Food Programme már készül az élelmiszer-ellátás romlására a sebezhető országokban. Közép-Amerika az egyik fókuszpont: Honduras, Guatemala és El Salvador azzal a lehetőséggel néz szembe, hogy a csökkenő csapadék és a termésveszteség találkozik a már eleve magas élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyaárakkal. Délkelet-Ázsia hasonló kockázatokkal szembesül a rizs, a pálmaolaj és a halászat terén.
Ez azt jelenti, hogy a Csendes-óceánról induló El Niño végül több ezer kilométerrel távolabb, a szupermarketekben is megjelenhet a rizs, a növényi olaj vagy más alapanyagok drágulása formájában.
A tengeri ökoszisztémák újabb sokkal néznek szembe. Az El Niño elnyomja a hidegebb, tápanyagban gazdag víz szokásos feláramlását Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékének egyes részein, ami csökkenti a fitoplankton-termelékenységet és megváltoztatja a halpopulációk elhelyezkedését. A NASA műholdjai már most észlelik a fejlődő eseménnyel összefüggő változásokat a Csendes-óceán tengerbiológiájában.
Az igazi teszt ezen a télen érkezik
Hogy a 2026–27-es időszak végül a modern mérések kezdete óta mért legerősebb El Niñóvá válik-e, csak az esemény tetőzése után válik világossá. De a rekorddöntő jelzők talán kevésbé fontosak, mint a mögöttes figyelmeztetés.
A Föld szokatlanul meleg óceánokkal, melegebb kontinensekkel és olyan ökoszisztémákkal lép be ebbe az El Niñóba, amelyek már most is ismétlődő éghajlati szélsőségeket tapasztalnak. Egy évezredek óta természetes módon előforduló jelenség tehát olyan környezeti feltételekkel lép interakcióba, amelyeket az emberiség korábban soha nem tapasztalt ilyen mértékben.
Az előttünk álló hónapok nemcsak az El Niño-előrejelzések tesztjei lesznek. Megmutatják majd, mennyire ellenállóak a modern élelmiszer-rendszerek, az infrastruktúra és a társadalmak, amikor a Föld egyik legerősebb természetes éghajlati ingadozása egy gyorsan melegedő világra vetül rá.
