A döntés nem jelenti azt, hogy egy egységes „BRICS Pay” hálózat hirtelen élesben elindult volna. Azt viszont igen, hogy a projekt túllépett a dedollarizációról szóló politikai szlogeneken, és valami potenciálisan gyakorlatiasabb irányba mozdult: olyan fizetési rendszerek összekapcsolása felé, amelyek már ma is naponta több milliárd belföldi tranzakciót bonyolítanak le.
Közös nyilatkozatukban a BRICS pénzügyi vezetői elismerték a BRICS Payment Task Force (BRICS Fizetési Munkacsoport) által eddig elvégzett munkát, és további előrelépést sürgettek az olyan gyakorlati, határokon átnyúló megoldások terén, amelyek gyorsak, alacsony költségűek, hozzáférhetőek, hatékonyak, átláthatóak és biztonságosak.
Ez a megfogalmazás fontos.
A BRICS jelenleg nem javasol az euróhoz hasonló közös valutát. Nem jelentettek be a SWIFT-tel szembeni kötelező alternatívát sem.
Ehelyett a kibontakozó modell az interoperabilitáson, vagyis az átjárhatóságon alapul.
India már üzemelteti az UPI-t, amely tranzakciós volumen alapján jelenleg a világ legnagyobb lakossági azonnali fizetési rendszere. Csak augusztusban 24,51 milliárd tranzakciót bonyolított le 29,82 billió rúpia, azaz körülbelül 314 milliárd dollár értékben. Brazíliának ott a Pix, Kína saját, rendkívül fejlett fizetési hálózatokkal rendelkezik, Oroszország pedig a nyugati szankciókat követően építette ki hazai fizetési és pénzügyi üzenetküldő infrastruktúráját.
Ha ezek a rendszerek képesek határokon átnyúlóan kommunikálni, a BRICS elméletileg létrehozhatna olyan nemzetközi fizetési forgalmat, amely nem igényli, hogy minden egyes tranzakció végighaladjon a levelező bankok hagyományos láncolatán.
A BRICS Pay-től a BRICS Bridge-ig
Ezen a ponton szét kell választani több olyan kezdeményezést, amelyeket gyakran összetévesztenek egymással.
A BRICS Pay a tágabb fizetési koncepció, amely a fogyasztókat és a vállalkozásokat célozza meg.
A BRICS Bridge a digitális valutákat érintő, határokon átnyúló elszámolások lehetséges infrastruktúrájára utal.
A BRICS Clear pedig egy lehetséges független értékpapír-elszámolási és letéti infrastruktúraként merült fel a megbeszéléseken.
Az orosz beszámolók hosszabb távú koncepciókra is hivatkoztak, többek között egy BRICS elszámolási egységre és biztosítási infrastruktúrára, de ezek a fejlesztés egészen más szakaszaiban tartanak, és nem szabad őket egyetlen, kész pénzügyi rendszerként kezelni.
A BRICS Pay lakossági koncepcióját már demonstrálták. A 2024-es moszkvai BRICS Üzleti Fórumon a résztvevők egy próbaalkalmazás segítségével tesztelték a QR-kódos fizetést.
Azonban az RBC 2026 júniusában arról számolt be, hogy a rendszer még mindig nem lépett teljes körű kereskedelmi üzembe. A hangsúly egy alapvetőbb cél felé tolódott el: olyan közös szabványok létrehozására, amelyek lehetővé teszik a különböző nemzeti fizetési infrastruktúrák valós idejű interakcióját és a tranzakciók helyi valutában történő elszámolását. A mai döntés tehát közvetlenül illeszkedik ebbe a folyamatba.
India a következő szakaszt sürgeti: CBDC-k
India most azt szeretné, ha a BRICS egy még ambiciózusabb szintet vizsgálnak meg: a központi banki digitális valuták (CBDC) összekapcsolását.
A Reuters jelentése szerint India várhatóan a szeptember 12–13-i vezetői csúcstalálkozón veti fel a kérdést. Egy ilyen rendszer végső soron lehetővé tenné a digitális rúpia, a digitális jüan, a digitális rubel vagy más szuverén digitális valuták cseréjét az összekapcsolt központi banki platformokon keresztül.
Elméletben ez szinte azonnalivá tehetné az elszámolást.
Egy másik BRICS-tagtól árut vásárló indiai cég rúpiában fizethetne, míg az exportőr a saját hazai pénznemét kapná meg, miközben az átváltás és az elszámolás az összekapcsolt infrastruktúrán keresztül történne, nem pedig több közvetítő bankon keresztül.
Ez potenciálisan sokkal fontosabb, mint egy újabb nemzetközi kártyarendszer elindítása.
Oroszország szerint ez nem egyszerűen a dollár elhagyásáról szól
Az orosz álláspont is árnyaltabb, mint amit sok szalagcím sugall.
Dmitry Peskov, a Kreml szóvivője a héten kijelentette, hogy Oroszország nem tekinti öncélnak a dedollarizációt. Ehelyett Moszkva azzal érvel, hogy a bizonyos valuták használatára vonatkozó korlátozások kényszerítették az országokat a nemzeti valutában történő elszámolás felé. Peskov szerint Oroszország BRICS-országokkal folytatott tranzakcióinak mintegy 90%-át már most is nemzeti valutában bonyolítják le.
India még óvatosabb a politikai megfogalmazásokkal.
A csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő egyik indiai kormányzati forrás a TASS hírügynökségnek elmondta, hogy a nemzeti valutákról és a CBDC-platformokról szóló egyeztetések a tranzakciós költségek csökkentését célozzák, és a meglévő globális fizetési rendszerek kiegészítéseként kell tekinteni rájuk, nem pedig egy bármely konkrét ország ellen irányuló projektként.
Ez a különbségtétel azért fontos, mert a BRICS-tagok érdekei nagyon eltérőek.
Oroszország és Irán erősen érdekelt a nyugati ellenőrzés alatt álló pénzügyi infrastruktúrának való kitettség csökkentésében. India olcsóbb fizetéseket szeretne anélkül, hogy túlzott függőségbe kerülne Kínától. Az Egyesült Arab Emírségek továbbra is mélyen integrálódik a dolláralapú globális pénzügyi rendszerbe. Brazíliának és Dél-Afrikának megvannak a saját gazdasági prioritásai.
Egy sikeres BRICS fizetési architektúrának tehát úgy kell működnie, hogy nem követeli meg minden tagtól ugyanazon geopolitikai agenda követését.
Még nem SWIFT-gyilkos
Ezért idő előttiek azok az állítások, miszerint a BRICS Pay le fogja váltani a SWIFT-et.
A SWIFT elsősorban egy pénzügyi üzenetküldő hálózat, amely intézmények ezreit köti össze világszerte. A BRICS Pay más irányba fejlődik: kapcsolatokat hoz létre a nemzeti fizetési infrastruktúrák és elszámolási rendszerek között.
De ez végső soron ugyanolyan jelentős lehet.
A világ talán nem egy domináns rendszerről vált át egy másikra. Ehelyett több, egymással összekapcsolt fizetési hálózat felé mozdulhat el, ahol az országok a költségek, a pénznem és a politikai körülmények függvényében választhatnak a különböző elszámolási útvonalak között.
A BRICS pénzügyi vezetőinek mai döntése még nem teszi teljessé ezt a rendszert.
Azt viszont megmutatja, hogy a vita arról, hogy létezzen-e alternatív fizetési architektúra, már továbblépett oda, hogyan is működhetne az a gyakorlatban.
És ha a hétvégi új-delhi csúcstalálkozón megállapodás születik a CBDC-k interoperabilitásáról vagy a nemzeti fizetési rendszerek összekapcsolásának konkrét menetrendjéről, a BRICS Pay végre megkezdheti az átalakulást egy kísérleti projektből valódi nemzetközi pénzügyi infrastruktúrává.
