A felülvizsgált beszámolók mintegy 740 millió eurós vagyonvesztést jeleznek. Mostanra őrizetbe vették Matolcsy György volt elnököt, mivel az ügyészek feltételezett csalást és a közvagyon feletti ellenőrzés megtartására irányuló kísérleteket vizsgálnak.

A Magyar Nemzeti Bank botránya jelentősen nagyobb, mint a legutóbbi büntetőjogi vizsgálat középpontjában álló 500 millió eurós tranzakció. Közel 500 milliárd forint — körülbelül 1,37 milliárd euró — haladt át a hírek szerint egy bonyolult befektetési struktúrán, amelyben közalapítványok, magántőkealapok és nemzetközi ingatlantársaságok érintettek.

A felülvizsgált pénzügyi kimutatások körülbelül 270 milliárd forintnyi, azaz 740 millió eurónak megfelelő vagyonromlást mutatnak. Október 21-én az ügyészség őrizetbe vette a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét, Matolcsy Györgyöt, ezzel az ország egyik legnagyobb államháztartási vizsgálata lépett új szakaszba. Matolcsy tagadja a jogsértést, és vitatja azokat az állításokat, amelyek szerint az alapítványi pénzek eltűntek volna.

730 millió eurótól 1,37 milliárd euróig
A vizsgálat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2014-ben létrehozott alapítványokkal kezdődött. A jegybank körülbelül 266,5 milliárd forintot — jelenlegi árfolyamon 730 millió eurót — utalt át a Pallas Athéné alapítványoknak. A megjelölt cél az oktatás, a kutatás és a közérdekű projektek támogatása volt.

A Transparency International Hungary jelentése szerint az alapítványok ezen felül nagyjából 100 milliárd forintra becsült ingatlanvagyont is kaptak. Az alapítványokat később a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) név alatt vonták össze, a befektetéseket pedig az Optima kezelte. További források is bekerültek a struktúrába, köztük a kecskeméti Neumann János Egyetemet támogató alapítványhoz köthető 127,5 milliárd forint. Ennek eredményeként az Optima végül közel 500 milliárd forintnyi erőforrást kezelt.

Közpénzből épült ingatlanbirodalom
Az alapítványi vagyon jelentős része nemzetközi ingatlanokba vándorolt. A befektetések között szerepelt a lengyel GTC ingatlantársaság és a svájci Ultima Capital is. A GTC Közép-Európa-szerte rendelkezett irodaházakkal és bevásárlóközpontokkal, míg más struktúrák prémium ingatlanokba és magántőkealapokba fektettek be. Matolcsy megvédte a befektetési stratégiát, azzal érvelve, hogy az eszközök továbbra is beazonosíthatóak.

Októberben 12 közép-európai városban található, 39 irodaházat és hat bevásárlóközpontot magában foglaló portfólióra mutatott rá. Az épületek azonosítása azonban nem oldja meg a piaci értékükkel, a kapcsolódó hitelekkel, a tulajdonosi struktúrákkal vagy az eredeti alapítványok számára rendelkezésre álló pénzeszközökkel kapcsolatos kérdéseket.

Becsült 740 millió eurós vagyonromlás
A magyar Állami Számvevőszék súlyos hiányosságokat tárt fel a befektetéskezelés, a pénzügyi felügyelet és az értékelés terén. A felülvizsgált pénzügyi beszámolók ezt követően körülbelül 270 milliárd forintos vagyonromlást jeleztek 2024 végére. A nagyságrend rendkívüli: ez az összeg nagyjából megegyezik az alapítványokba utalt teljes eredeti készpénzvagyonnal. A pénzügyi veszteségek, az eszközértékelési változások és a büntetőjogi hűtlen kezelés azonban nem egymással felcserélhető fogalmak.

A vizsgálatnak tisztáznia kell, hogy mely veszteségek származnak üzleti befektetési döntésekből, számviteli hibákból vagy esetleges jogellenes cselekményekből. Matolcsy vitatja az értékelési módszertant, azt állítva, hogy a tőzsdei árak nem tükrözik teljes mértékben a mögöttes ingatlanvagyon értékét.

Az utolsó pillanatos 548 millió eurós tranzakció
A közvetlen büntetőügy egy 2025. február 28-i tranzakciót érint, amely röviddel Matolcsy jegybankelnöki távozása előtt történt. Az ügyészek állítása szerint egy színlelt értékpapír-kölcsönzési megállapodást használtak fel arra, hogy átadják az irányítást egy közel 200 milliárd forint — körülbelül 548 millió euró — értékű eszközt kezelő befektetéskezelő felett.

A nyomozók gyanúja szerint a struktúra célja az volt, hogy Matolcsy és társai, köztük fia, Ádám, megőrizhessék befolyásukat az alapítványi vagyon felett. Október 21-én három gyanúsítottat vettek őrizetbe, míg két másik személy ellen nemzetközi elfogatóparancsot kértek az ügyészek. E konkrét állítólagos tranzakció pontos anyagi kára egyelőre nem meghatározott.

Majdnem 252 millió euró lefoglalva vagy zárolva
Egy kapcsolódó pénzmosási vizsgálat már jelentős vagyonmegőrzési intézkedéseket eredményezett. A magyar ügyészség tájékoztatása szerint a nyomozók körülbelül 91,8 milliárd forintnyi készpénzt és értékpapírt foglaltak le vagy zároltak. Ez nagyjából 252 millió eurónak felel meg.

A vizsgálat 97 magánszemélyre, 36 cégre és tizenegy magán-tőkealapra terjedt ki. Ezek a számok szemléltetik, mennyire kitágult a nyomozás az eredeti alapítványokon túlra. A lefoglalt eszközök nem minősülnek további bizonyított veszteségnek, és átfedésben lehetnek a vizsgálatban máshol már számításba vett ingatlan- vagy pénzügyi érdekeltségekkel.

A politikai kapcsolatok
Matolcsy Orbán Viktor gazdasági minisztereként szolgált, mielőtt 2013-ban jegybankelnök lett. Ezt a tisztséget 2025 márciusáig töltötte be.

A legújabb vádak így Magyar Péter kormányának megválasztását követően jelentős politikai kérdéssé váltak. Oknyomozó portálok vizsgálták a Matolcsy fiához és más, politikai befolyással bíró üzletemberekhez köthető cégek ingatlanügyleteit is. A kormány ígéretet tett a közvagyon kezelésének kivizsgálására. A felelősséget azonban bizonyítékok, nem pedig politikai kapcsolódások alapján kell megállapítani.

A vizsgálatok már a kormányváltás előtt megkezdődtek.
Mi történt a pénzzel?
A központi pénzügyi kérdés nem egyszerűen az, hogy léteznek-e még az ingatlanbefektetések. Hanem az, hogy ezek a befektetések megőrzik-e az eredetileg közcélokra elkülönített pénz értékét. Egy befektetési társaság birtokolhat értékes épületeket, miközben jelentős kötelezettségeket is hordoz, így a nettó saját tőkéje jóval alacsonyabb lehet az eszközei bruttó értékénél.

Az összetett holdingstruktúrák tovább homályosíthatják, hogy ki irányítja a befektetéseket, és ki részesül azok hozamából. Ez a különbségtétel kulcsfontosságú Matolcsy védelmének és a könyvvizsgálók által megfogalmazott aggályoknak az értelmezésekor.

A nyilvános elszámoltathatóság próbája
A botrány jelenleg közel 1,37 milliárd eurónyi kezelt forrást, vitatott eszközértékeket, állítólagos pénzügyi manipulációt és egy egyre terebélyesedő büntetőjogi nyomozást érint. A magyar ügyészségnek tisztáznia kell, mi történt a pénzzel, történt-e bűncselekmény, és mely személyeket terheli felelősség.

Az alapvető kérdés az, hogyan gabalyodtak össze az oktatás és a nemzeti fejlődés finanszírozására szánt közforrások egy olyan nemzetközi ingatlanbefektetési struktúrával, amely a könyvvizsgálók szerint óriási pénzügyi vagyonvesztést szenvedett el.