A nyomozók fiktív számlákra, nemzetközi pénzmosás gyanújára és egy olyan hálózatra bukkantak, amely legális vállalkozásokat kötött össze bűnözői finanszírozással. Az olasz hatóságok leleplezték azt a nyomozók által titkos bankhálózatként leírt rendszert, amelyet a gyanú szerint szervezett bűnözői csoportok használtak pénzmozgatásra, pénzügyi tranzakciók elrejtésére és illegális tevékenységek támogatására.

Október 21-én a Guardia di Finanza nagyszabású műveletet indított a Milánói Kerületi Maffiaellenes Igazgatóság koordinálásával. Harminc gyanúsítottal szemben rendeltek el kényszerintézkedést: 16 személyt őrizetbe vettek, 14-et pedig házi őrizetbe helyeztek. A nyomozók több mint 110 millió euró értékű feltételezett fiktív számlát és körülbelül 68 millió eurónyi, kriptovalutákat érintő nemzetközi pénzmosási gyanút azonosítottak. A hatóságok emellett több mint 21 millió euró értékben rendeltek el vagyonlefoglalást megelőző intézkedésként.

Három maffiaszervezet, egy pénzügyi hálózat
A nyomozás állítólag három jelentős olasz bűnszervezethez – a ’Ndranghetához, a Camorrához és az úgynevezett negyedik maffiához (Foggia környéki csoportok) – köthető személyeket kapcsol össze.

Ezek a csoportok különböző olasz régiókból származnak, de tevékenységüket egyre inkább kiterjesztették hagyományos területeiken túlra is. A nyomozók gyanúja szerint pénzügyi közvetítők segítettek a pénzmozgatásban a bűnözői csoportok és a vállalkozások között. A hálózat állítólag illegális bankként működött, lehetőséget kínálva a források hagyományos banki kapcsolatokon kívüli átutalására. Nem engedéllyel rendelkező pénzügyi intézmény volt; ehelyett az ügyészek gyanúja szerint cégeken, fiktív kereskedelmi tranzakciókon, közvetítőkön és digitális eszközökön keresztül működött.

Hogyan jött létre 110 millió eurónyi számla?
A feltételezett rendszer központi elemét olyan cégek alkották, amelyek valójában el nem végzett szolgáltatásokról állítottak ki számlákat. A nyomozati jelentések szerint többek között az építőiparban, a logisztikában és a szolgáltatási szektorban tevékenykedő vállalkozások is érintettek voltak a gyanús ügyletekben.

Egy fiktív számla révén a pénzátutalás legális üzleti kiadásnak tűnhet. A kedvezményezett ezután a forrásokat egy másik cégen keresztül mozgathatja tovább, készpénzt vehet fel, vagy más módon menekítheti ki az eszközöket. Az ilyen struktúrák potenciálisan egyszerre teszik lehetővé az adócsalást és a pénzmosást. Emellett károsítják a tisztességes vállalkozásokat is, mivel a fiktív számlákat használó cégek jogtalan pénzügyi előnyhöz jutnak. A 110 millió eurós összeg az állítólagosan hamis számlák bejelentett értékére vonatkozik, nem pedig egy ugyanekkora mértékű, visszaigazolt adóhiányra.

A kriptovaluta is megjelenik a nyomozásban
A nyomozók körülbelül 68 millió eurónyi, kriptovalutákat érintő, határokon átnyúló pénzmosási gyanút is azonosítottak. A digitális eszközök lehetővé teszik az értékek nemzetközi mozgatását, esetenként a hagyományos banki infrastruktúrára jellemző késedelmek nélkül. A bűnözők megpróbálhatják megnehezíteni a nyomon követést azáltal, hogy a forrásokat több tárcán, tőzsdén vagy közvetítőn keresztül utalják át. Sok kriptovaluta-hálózat azonban állandó tranzakciós nyilvántartást őriz meg.

Ezek bizonyítékként szolgálhatnak, ha a nyomozóknak sikerül a tárcacímeket magánszemélyekhez vagy cégekhez kötniük. A Guardia di Finanza a szervezett bűnözés elleni nyomozásokban és technológiai csalásokban jártas speciális egységeket is bevont a munkába. Az eset jól szemlélteti, miért igényel a pénzügyi bűnözés elleni fellépés egyre inkább hagyományos igazságügyi könyvvizsgálatot és blokklánc-elemzést egyaránt.

Letartóztatások Európa-szerte
A műveletben több mint 350 pénzügyőr vett részt. A végrehajtási intézkedések Olaszországon kívülre is kiterjedtek: Spanyolországból és Svájcból is jelentettek intézkedéseket.

A nyomozást a milánói maffiaellenes ügyészek koordinálták a nemzeti speciális egységekkel együttműködve. A feltételezett pénzmosás és adócsalás mellett a nyomozók feltételezett csődbűncselekményeket, kábítószer-kereskedelmet és fegyverekkel kapcsolatos bűncselekményeket is vizsgálnak. A nemzetközi dimenzió összetettebbé teszi a nyomozást, mivel a hatóságoknak fel kell tárniuk, hogyan vándoroltak a források a különböző joghatóságok között.

Egy bírósági alkalmazott is a gyanúsítottak között
Egy figyelemre méltó fejlemény Domenico Bruno ügye, aki a milánói vizsgálóbírói hivatal mellett dolgozott sofőrként. Brunót a legutóbbi nyomozás során házi őrizetbe helyezték, többek között számítógépes rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés vádjával. Korábban már egy másik nyomozásban is érintett volt.

Az eset kérdéseket vetett fel a bizalmas igazságügyi információk biztonságával kapcsolatban. Ugyanakkor egy egyéni alkalmazott állítólagos magatartása nem bizonyítja az igazságszolgáltatás egészére kiterjedő intézményi bűnrészességet vagy korrupciót. A nyomozásról szóló jelentésekben egy milánói ügyvédet is azonosítottak az érintettek között.

Mitől veszélyes az illegális bankolás?
A bűnözői csoportoknak nemcsak az illegális tevékenységekből származó jövedelemre van szükségük, hanem olyan pénzügyi mechanizmusokra is, amelyek lehetővé teszik a bevételek átutalását, tárolását és végső soron újrafelhasználását. Egy illegális banki struktúra biztosíthatja ezt az infrastruktúrát.

Az illegális üzletekből származó pénzt kereskedelmi bevételnek, kölcsönnek vagy szolgáltatási díjnak lehet álcázni. Miután beépült a látszólag legális tranzakciókba, az ilyen bevételeket nehezebb megkülönböztetni a hétköznapi gazdasági tevékenységtől. Ennek eredménye tisztességtelen verseny, kieső adóbevételek, valamint a bűnszervezetek számára a legális szektorokba való befektetés lehetőségeinek bővülése lehet.

Összehasonlítás más EU-s csalási ügyekkel
Európában az elmúlt hetekben több jelentős pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos nyomozás is zajlott. A Hermes-művelet az elektronikai kereskedelem révén becslések szerint 410 millió eurós áfakiesést érint.

Egy különálló, olasz ipari műanyagokkal kapcsolatos nyomozás 500 millió eurónyi feltételezett fiktív számlát és becslések szerint 100 millió eurónyi áfacsalást érint. Ezek a nyomozások a jelenlegi ismeretek szerint nem kapcsolódnak a legutóbbi milánói művelethez. Mindazonáltal a fedőcégek és az összetett pénzügyi tranzakciók ismételt alkalmazása jól mutatja a bűnüldözés előtt álló visszatérő kihívást.

A következő jogi lépések
Az ügyészeknek tisztázniuk kell az egyes gyanúsítottak szerepét, a vitatott számlák hitelességét és a pénzmozgások tényleges útját. Azt is meg kell állapítaniuk, hogy a feltételezett pénzügyi konstrukciók tudatosan támogatták-e a szervezett bűnözői tevékenységet. Az október 21-én bejelentett intézkedések megelőző jellegűek.

A legfontosabb eredmény maga a feltételezett pénzügyi infrastruktúra lehet: egy olyan rendszer, amely képes összekapcsolni különálló bűnszervezeteket a vállalkozásokkal és a nemzetközi fizetési csatornákkal. Olaszország és európai partnerei számára az ilyen hálózatok felszámolása alapvető fontosságú ahhoz, hogy megakadályozzák a bűncselekményekből származó jövedelmek áramlását a legális gazdaságban.