Az Élelmezési Világnapon, október 16-án a mezőgazdasági szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a szélsőséges időjárás, az emelkedő termelési költségek, az alacsony felvásárlási árak és a nem megfelelő támogatási rendszerek a családi gazdaságok fennmaradását fenyegetik a kontinensen.
A 2026-os nyár tovább mélyítette a válságot. A súlyos hőhullámok és az aszály 16,7 millió tonnával csökkentették Európa várható gabonatermését, ami az Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) adatai szerint megközelítőleg 3,2 milliárd eurós kiesést jelent a mezőgazdasági termelésben.
Európa már 5,3 millió gazdaságot veszített el
A hanyatlás nem új keletű. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 2005-ben körülbelül 14,4 millió gazdaság működött, 2020-ra viszont már csak 9,1 millió maradt – ez 37%-os csökkenést jelent.
Ez azt jelenti, hogy 15 éven keresztül naponta átlagosan 970 gazdaság tűnt el a statisztikákból. Sokukat nem egyszerűen elhagyták, hanem nagyobb mezőgazdasági vállalkozásokba olvadtak be.
A kisebb gazdaságok aránytalanul nagy mértékben szenvedték meg a folyamatot: az elveszett birtokok közül 4,6 millió öthektárosnál kisebb volt. Ezzel párhuzamosan a 100 hektárnál nagyobb gazdaságok száma emelkedett.
Franciaország: Európa legnagyobb mezőgazdasági veszteségei
Becslések szerint Franciaországot érte a legnagyobb gabonatermelési veszteség az idei nyári hőség és aszály miatt.
Az ECIU számításai szerint a francia termelési előrejelzések 5,8 millió tonnával romlottak június és szeptember között, ami körülbelül 1,47 milliárd eurós termeléskiesést jelent.
A zöldségtermesztők szintén súlyos nehézségekkel néztek szembe. A Légumes de France francia termesztői szövetség figyelmeztetett, hogy bizonyos szektorokban a veszteségek elérhetik az 50%-ot is.
A magas munkaerő-, energia- és felszerelési költségekkel küzdő kisebb gazdaságok számára egy újabb sikertelen betakarítás már a gazdasági életképességet veszélyezteti.
Magyarország: 723 millió eurós mezőgazdasági sokk
Magyarország a leginkább sújtott országok közé tartozott.
Az ECIU becslése szerint a hőség és az aszály 3,1 millió tonnával vetette vissza a várható magyar gabonatermelést, ami körülbelül 723 millió eurónak felel meg.
A kukoricatermesztő régiók különösen kitettek voltak. Az Európai Bizottság monitoringja súlyos stresszhatást a növényeknél, korai érést és romló talajnedvességet dokumentált.
Magyarország jelenleg nem konvencionális vízgazdálkodási megoldásokat vizsgál, beleértve a halgazdaságok vizének mezőgazdasági területekre történő átirányítását. A kezdeményezés révén évente akár 300 millió köbméter vizet is újrahasznosíthatnának.
Spanyolország és Olaszország: Nyomás alatt a mediterrán mezőgazdaság
Spanyolország a becslések szerint 1,2 millió tonnát veszített a várható gabonaterméséből, mintegy 220 millió euró értékben.
A gazdáknak egyre inkább szembe kell nézniük a rendszertelen csapadékkal, a szélsőséges nyári hőmérséklettel és az öntözővízért folytatott versennyel.
Murcia környékén néhány gazdaság a hagyományos gabonaféléktől a szárazságtűrő növények, például a pisztácia, a rozmaring és a levendula felé diverzifikál.
Olaszország hasonló nehézségekkel küzd, különösen az északi és központi mezőgazdasági régiókban. Az Európai Bizottság értékelései súlyos hőség- és nedvességstresszt azonosítottak a nyári növényeknél, miközben a rizstermelési előrejelzések is gyengültek.
Mindkét ország egy növekvő kihívást szemléltet: a hagyományos mezőgazdasági rendszereknek alkalmazkodniuk kell a mind kiszámíthatatlanabbá váló időjárási mintákhoz.
Lengyelország: A csökkenő termés tovább tetézi a gazdák bajait
Lengyelország helyzete eltér a mediterrán országokétól, de a mezőgazdasági kilátások itt is romlanak.
A Statistics Poland becslése szerint a 2026-os gabonatermés körülbelül 35,5 millió tonna lesz, ami 5%-kal marad el a 2025-ös szinttől.
A repcetermelés 17,3%-kal, a burgonya 15,4%-kal, a cukorrépa pedig 15,5%-kal csökkenhet az előrejelzések szerint.
Ezek a kiesések tovább növelik a nyomást a változó nyersanyagárakkal, emelkedő működési költségekkel és intenzív versennyel szembesülő mezőgazdasági vállalkozásokon.
Megfelelő gazdaságokat védenek az EU-s támogatások?
Az Európai Unió milliárd eurókat költ a mezőgazdaság támogatására a Közös Agrárpolitika révén.
Azonban a hagyományos, területalapú kifizetések a több támogatható földterülettel rendelkező vállalkozásoknak kedveznek, ami felveti a kérdést, hogy a segítség eljut-e a legsérülékenyebb termelőkhöz.
A regeneratív mezőgazdaságot szorgalmazó gazdák alternatívát javasolnak: mérhető eredményeket kellene jutalmazni, mint például a javuló talajegészség, a nagyobb vízvisszatartás, a biodiverzitás és a csökkentett környezeti károk.
A terménydiverzifikáció szintén mérsékelheti az egyetlen betakarítástól való függőséget. A gabonafélék, zöldségek, hüvelyesek és szárazságtűrő növények kombinálása megosztja a mezőgazdasági kockázatot.
A diverzifikáció ugyanakkor befektetést, technikai szakértelmet és megbízható piacokat igényel. A szélsőséges időjárás okozta veszteségeket önmagában nem képes eltüntetni.
Az EU saját mezőgazdasági hálózata is elismeri, hogy a kisebb családi gazdaságoknak stabilabb támogatásra és a diverzifikációs lehetőségekhez való jobb hozzáférésre van szükségük.
Európa élelmiszerbiztonsága gazdasági kérdéssé válik
A gazdaságok eltűnése nem jelenti automatikusan az élelmiszertermelés arányos csökkenését. A nagyobb gazdaságok a konszolidáció és a gépesítés révén fenntarthatják a kibocsátást.
A termelés kevesebb vállalkozás kezében való összpontosulása azonban másfajta sebezhetőséget szül, beleértve a vidéki közösségek hanyatlását, a csökkenő mezőgazdasági sokszínűséget és a nagy beszállítóktól való fokozott függőséget.
Európa számára a központi kihívás már nem egyszerűen a több élelmiszer termelése.
Hanem annak biztosítása, hogy a mezőgazdaság gazdaságilag életképes maradjon, miközben alkalmazkodik az aszályhoz, a szélsőséges hőmérséklethez és a változó piaci körülményekhez.
A milliárd eurós várható termelést elpusztító nyár után a 2026-os Élelmezési Világnap egy kényelmetlen valóságra irányította a figyelmet: Európa nem tudja megőrizni mezőgazdasági jövőjét kizárólag támogatásokkal.
Nyereséges gazdaságok, hatékony vízgazdálkodás és a mind szélsőségesebb időjárást túlélni képes mezőgazdasági rendszerek nélkül Európa hosszú távú élelmiszerbiztonsága egyre nagyobb nyomás alá kerül.
