A szeptember 25-én Almaty városában közzétett megállapodások valami szélesebb körűre mutatnak – helyi termelésre, mesterséges intelligenciára, robotikára, adatstratégiai központokra és közös ipari ökoszisztémákra.

Kassym-Jomart Tokayev elnök a Kazahsztán–Kína Befektetési Fórumon elmondta, hogy az ipari együttműködési portfólió jelenleg 260 jelentős projektet tartalmaz, több mint 62 milliárd dollár értékben. A rendezvényen több mint 600 kormányzati és üzleti képviselő vett részt. Tokayev javasolta továbbá, hogy a fórumot alakítsák éves „Almaty Investment Dialogue” elnevezésű eseménnyé, és kijelentette, hogy az együttműködésnek az egyedi projektektől a Közép-Ázsia, az Eurázsiai Gazdasági Unió, a Dél-Kaukázus és Európa kiszolgálására alkalmas termelési rendszerek felé kell elmozdulnia.

A kiemelt technológiai projekt egy 440 millió dolláros terv, amelyben a sencseni székhelyű UBTech Robotics és a kazahsztáni Nero Group vesz részt a robotgyártás lokalizálása érdekében. A projekt célja, hogy a gyártást, a kutatás-fejlesztést, a programozást és a munkahelyteremtést Kazahsztánon belül valósítsák meg. Az iparági jelentések szerint ez lenne az UBTech első Kínán kívüli humanoidrobot-gyártó üzeme, amennyiben a tervek szerint megvalósul.

A mesterséges intelligencia válik a második pillérré. Tokayev bejelentette egy kazah–kínai MI-iskola létrehozását Astana városában, és technológiai transzfert, közös mérnöki központokat, valamint kutatási együttműködést sürgetett. Kazahsztán ezzel párhuzamosan építi „Data Center Valley” (Adatközpont Völgy) nevű központját Ekibastuzban. Egy jelenlegi javaslat nagyjából 100 MW informatikai terheléssel indul, amely 1 GW-ig bővíthető. A Firebird és az NVIDIA bevonásával készült külön megállapodásokat a kazah kormány 10 milliárd dolláros MI-infrastruktúra-csomagként mutatta be, amelyhez 300 MW villamosenergia-kapacitás már rendelkezésre áll a helyszínen.

A gazdasági kapcsolatok mértéke magyarázza Peking érdeklődését. A kínai vámadatok szerint a kétoldalú kereskedelem 2025-ben rekordot jelentő 48,7 milliárd dollárt ért el, bár Kazahsztán saját vámügyi módszertana 34,1 milliárd dollárt rögzített. 2026 első hét hónapjában a kazah tisztviselők szerint a Kínával folytatott kereskedelem elérte a 32,4 milliárd dollárt, ami 24,1%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Jelenleg több mint 9000 kínai tőkével rendelkező vállalat működik Kazahsztánban.

A földrajzi elhelyezkedés ugyanilyen fontos. Kazahsztán közlése szerint a Kína és Európa közötti szárazföldi vasúti áruforgalom körülbelül 85%-a az ország területén halad át. Az új vasútvonalak, határátkelők, a transzkaszpi „középső folyosó” és a digitális „okos határ” rendszerek célja, hogy ezt a tranzitszerepet ipari tőkévé kovácsolják ahelyett, hogy csupán tranzitdíjakat szednének. Kazahsztán és Kína hosszabb távú célként tűzte ki a kétoldalú kereskedelem 100 milliárd dollárra való növelését.

A stratégia egyszerre rejt magában lehetőséget és kockázatot. Kazahsztán évtizedek óta egyensúlyoz a Kínával, Oroszországgal, Európával, az Egyesült Államokkal és más ázsiai hatalmakkal fenntartott kapcsolataiban. A nagyobb kínai szerepvállalás az MI-infrastruktúrában, a robotikában és a gyártásban felgyorsíthatja a nyersanyagexporttól való diverzifikációt, de növelheti a kínai technológiától, finanszírozástól és ellátási láncoktól való függőséget is.
Astana válasza erre a lokalizáció. A megfogalmazott cél nem csupán raktárak vagy összeszerelő üzemek befogadása, hanem mérnöki tudás, adatinfrastruktúra, kutatási kapacitás és exportorientált termelés létrehozása Kazahsztánban.

Ha ez a stratégia sikeres lesz, Kazahsztán jóval többé válhat, mint egy Kínát és Európát összekötő szárazföldi híd. Olyan központtá válhat, ahol a kínai technológiát adaptálják, gyártják és exportálják a szélesebb eurázsiai piacra.