Dél-Korea gazdasági felemelkedését a nehéziparra, az autógyártásra, az elektronikára és a félvezetőkre alapozta. Most egy újabb technológiai átmenetre készül egy nagyratörő nemzeti programmal, amely a következő évtized legnehezebb tudományos kihívásait fedi le.
A kormány augusztus 12-én mutatta be „Seven Major SEED” stratégiáját, amely nemzeti projekteket határoz meg a nukleáris energia, a fúziós és megújuló energia, a kvantumtechnológia, az űr- és repüléstudomány, a biotechnológia, valamint a stratégiai anyagok és ásványok területén.
Az egyik legegyértelműbb célkitűzés a kvantumszámítástechnikát érinti. Dél-Korea 2029-ig egy hazai fejlesztésű, 100 qubites kvantumprocesszort kíván létrehozni. Bár önmagában a 100 qubit még nem garantálna kereskedelmileg hasznosítható kvantumszámítógépet, a megbízható vezérlés, a hibakezelés és a hazai gyártás elérése jelentősen megerősítené Korea pozícióját egy olyan technológiában, amelyet jelenleg az amerikai, kínai és európai kutatási programok dominálnak.
Az űrrel kapcsolatos ambíciók szintén jelentősek.
Dél-Korea 2030-ra robotizált holdraszállást tervez, amelyet 2032-ben egy újabb holdmisszió követ. Az ország emellett meg kívánja erősíteni műholdas kommunikációját, és 2035-ig független műholdas kommunikációs hálózatot hozna létre, csökkentve a külföldi infrastruktúrától való függőséget.
Az energiaellátás alkotja a másik pillért. Szöul 2035-ig hazai fejlesztésű kis moduláris reaktorokat (SMR) kíván üzembe helyezni. Az SMR-ek gyárban gyártott nukleáris komponenseket, kisebb egyedi beruházásokat és a hagyományos, gigawattos méretű atomerőművek felépítése nélküli ipari létesítmények és adatközpontok ellátásának lehetőségét ígérik.
Dél-Korea ezzel párhuzamosan fenntartja hosszú távú fúziós ambícióit is: a kormány a 2030-as évek végére tűzött ki technológiai előrelépéseket. Meglévő KSTAR kísérleti reaktora révén az ország már eddig is a nemzetközi fúziós kutatások fontos szereplőjévé vált.
A program még tovább nyúlik a biotechnológia irányába. Dél-Korea mesterséges intelligenciával támogatott biotechnológiai infrastruktúrát, egyre inkább automatizált laboratóriumokat és új, fejlett terápiákat tervez. Egy kifejezetten futurisztikus cél az agy-számítógép interfész (BCI) termékek kereskedelmi forgalomba hozatala 2035-ig.
Az e technológiákhoz szükséges alapanyagok biztosítása szintén az iparpolitika részévé válik. Szöul nagyjából 10 billió von értékű beruházást tervez a stratégiai anyagokhoz, alkatrészekhez és berendezésekhez kapcsolódóan, miközben növeli a kritikus erőforrások készleteit.
A stratégia fontos gondolkodásmódbeli váltást tükröz.
Dél-Korea továbbra is a világ egyik legerősebb félvezető-alapú gazdasága, ahol a Samsung Electronics és az SK Hynix központi szerepet játszik a globális MI-ellátási láncokban. Szöul azonban nem akarja, hogy a nemzeti fejlődés következő szakasza kizárólag a chipektől függjön.
Új programja ehelyett a kvantumszámítástechnikát, a nukleáris technológiát, a fúziót, az űrkutatást, a biotechnológiát, a megújuló energiát és a fejlett anyagokat kapcsolja össze egyetlen ipari stratégiává.
Dél-Korea gyakorlatilag hosszú távú fogadást köt: a ma még drágának és kísérletinek tűnő technológiák válhatnak azzá az iparággá, amely a 2030-as években meghatározza a nemzeti versenyképességet.
