Közel három hónap telt el a 2026-os magyarországi választások óta, amióta a Tisza-kormány hivatalba lépett. Magyar Péter rendszerszintű változást, elszámoltatást és a befagyasztott uniós források gyors felszabadítását ígérte. Az új kabinet valóban nagy sebességgel kezdett dolgozni, de egyre többen teszik fel a kérdést: vajon valódi demokratikus megújulást él meg Magyarország, vagy csupán a diktatúra radikális átalakulását?

A kormány egyik legvitatottabb lépése az Alaptörvény módosítása volt, amely lehetővé tette Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását. Az államfő szerint a személyre szabott módosításnak nem volt alkotmányos alapja, és veszélyeztette a jogállamiságot. A miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett: ha Sulyok megtagadja a módosítás aláírását, eljárás indulhat a tisztségéből való elmozdítására. Az eltávolítás után kiderült, hogy a kormánynak nincs is terve arra, ki váltsa fel az elnököt. Az eltávolítás módja miatt a potenciális jelöltek udvariasan visszautasítják a felkérést.

Eközben megkezdődtek az erőfeszítések a korábbi kormányzati tisztviselők „elszámoltatására”. Minisztereket, volt parlamenti képviselőket és magas rangú állami tisztviselőket vettek őrizetbe, beleértve titkáraikat és munkatársaikat is. Augusztus elejétől egy új Szuperhatóság kezdi meg működését, amelyet a rendőrség, a bíróság és a bírák fölé helyeztek, és amely közvetlenül Magyar Péter miniszterelnöknek felel, bármiféle bírói kontroll nélkül.

A parlamenten belüli hangnem is aggasztóvá vált. Magyar Péter személyesen fenyegetett meg ellenzéki képviselőket bebörtönzéssel, egy ülésszaki szünetben pedig iratokat vitt el Takács Péter asztaláról. A miniszterelnök azt állította, hogy csupán az általa korábban átadott vizsgázati anyagokat vette vissza, míg az ellenzéki politikus az iratai – és nem vizsgaanyagok – jogosulatlan eltulajdonításaként írta le az esetet.

Az egyik állítólagos pozitív fejlemény, hogy megnyílt az út Magyarország számára a körülbelül 10 milliárd eurónyi uniós támogatáshoz és hitelhez való hozzáféréshez. A pénz azonban még nem érkezett meg, és további reformokat kell végrehajtani augusztus végéig. Ezeket a reformokat viszont nem hozzák nyilvánosságra sem a parlament, sem a közvélemény előtt. Annak ellenére, hogy a választások előtt nyitott kormányzást és a sajtó felé való nyitottságot ígértek, pontosan az ellenkezője történik. A kommunikáció leginkább csak Facebook-bejegyzéseken és válogatott sajtótájékoztatókon keresztül zajlik. Eközben a miniszterek és a parlamenti képviselők bujkálnak, vagy akár el is futnak az újságírók elől, amikor a parlamentben kérdezik őket.

A választók változást követeltek. Három hónap után azonban már nem az a döntő kérdés, hogy ki ellen folyik vizsgálat, hanem az, hogy az új kormány tiszteletben tartja-e az általa megígért jogállami elveket. Vagy minden lehetséges eszközzel politikai és személyes bosszút hajt végre, miközben az EU félrenéz, mert a legfontosabb csupán Orbán Viktor eltávolítása volt.