Alig néhány hónappal a hivatalba lépése után a magyarországi egyéni vállalkozók azzal szembesülnek, hogy a valóság egészen máshogy festhet.
A kormány KATA-val, a kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos új reformja végül megduplázza a havi alapillatékot 50 000 forintról 100 000 forintra.

Ez 100 százalékos emelkedést jelent.
Azon meglévő KATA-adózók számára, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, az emelést szakaszosan vezetik be: havi befizetésük 2027-ben 50 000 forintról 75 000 forintra, 2028-ban pedig 100 000 forintra nő. Az átalakított KATA-rendszer új, főállású résztvevőinek már 2027-től a 100 000 forintos havi díjjal kell számolniuk.

Ellentmondás a választási kampánnyal.
A TISZA kifejezetten az „Adócsökkentés+” programjával kampányolt. Magyar többször is úgy mutatta be leendő adminisztrációját, mint egy olyan kormányt, amely csökkenti az adókat, egyszerűsíti az adórendszert, és javítja a magyar munkavállalók és vállalkozások feltételeit. A TISZA saját kampányanyagaiban az állt: „A TISZA-kormány az adócsökkentések kormánya lesz.”

Maga a KATA is ezen adócsökkentési program részeként szerepelt.
Most a kisvállalkozókat érintő egyik első jelentős adóreform a fix havi befizetésük végső megduplázását tartalmazza.
Magyarország nehéz költségvetési helyzetét nem lehet hitelesen úgy beállítani, mint amit Magyar Péter csak a Miniszterelnöki Hivatalba való belépése után fedezett fel.

Magyar nem kívülállóként szembesült hirtelen a kormányzás realitásaival. A Külügyminisztériumba a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után lépett be, ezt követően Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletén szolgált az Európai Unió mellett, 2015-től pedig a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott. Később több állami intézményben és állami tulajdonú vállalatban töltött be vezető pozíciót, mielőtt 2024-ben nyilvánosan szakított a Fidesz rendszerével.

Ebből adódóan éveken át közvetlen közelről látta a magyar államot, annak pénzügyeit, közigazgatását és az Európai Unióval való kapcsolatát, mielőtt megígérte volna a választóknak, hogy a TISZA kormánya „az adócsökkentések kormánya” lesz.

Ez sokkal nehezebbé teszi az ellentmondás megmagyarázását azzal a fordulattal, hogy az új kormány egyszerűen csak egy váratlanul üres kasszát talált.
Magyar belülről ismerte a rendszert. Ismerte a magyar költségvetés strukturális problémáit. Ismerte a deficit, az adósságszolgálat és az uniós forrásokkal kapcsolatos viták okozta nyomást.

Az adócsökkentés mégis választási kampányának egyik központi ígérete maradt.
Most, alig néhány hónappal a hatalomra kerülés után, kormánya olyan KATA-rendszert készít elő, amelyben a főállású egyéni vállalkozók havi alapbefizetése végül 50 000 forintról 100 000 forintra emelkedik.

A választók ezért joggal kérdezhetik meg, hogy az adócsökkentési ígéret reális volt-e a megtételekor.
Ha Magyar már tisztában volt a magyar államháztartás állapotával – amint azt hosszú kormányzati és állami szektorbeli karrierje erősen sugallja –, akkor az a magyarázat, hogy a körülmények egyszerűen megváltoztak a választás után, nem meggyőző. A politikai kérdés már nem csupán az, hogy a TISZA megváltoztatta-e a politikáját. Hanem az, hogy a kampány központi ígérete egyáltalán tervezve volt-e azzal a költségvetési programmal, amelyet a kormány végrehajtani szándékozott.

A kormány rámutathat az új rendszer előnyeire. A KATA ismét sokkal szélesebb kör számára válik elérhetővé, beleértve a nyugdíjasokat, az egyetemi hallgatókat és a munkaviszony mellett vállalkozókat. A vállalkozók számára ismét megengedett lesz, hogy cégeknek számlázzanak, ahelyett, hogy lényegében magánvásárlókra lennének korlátozva. Az éves bevételi felső határ is 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedik.

Ezek jelentős javulások, különösen azon vállalkozók számára, akiket a korábbi rendszer kiszorított.
De a KATA alatt már eddig is működő emberek számára a központi számot lehetetlen elrejteni: az 50 000 forintból 100 000 forint lesz.

Van egy másik komplikáció is. A cégeknek és egyéb szervezeteknek kiállított számlákból származó jövedelem után 15 százalékos adót kell fizetni, bár a fix KATA-befizetés beszámít ebbe a kötelezettségbe. Egy évi 1,2 millió forintot fizető főállású vállalkozó esetében ez gyakorlatilag fedezi az adót az első 8 millió forintnyi, cégek felé elszámolt bevétel után.

Magyar azzal érvel, hogy a magasabb járulékok szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozók állítólag jobb szociális védelmet kapjanak, beleértve a magasabb betegszabadságot, anyasági támogatást és a jövőbeni nyugdíjakat. Ez azonban nem változtat az intézkedés jellegén: ha egy kötelező adóbefizetés 50 000 forintról 100 000 forintra emelkedik, az 100%-os adóemelés, függetlenül a hozzá fűzött politikai magyarázattól.

És nem a KATA az egyetlen új adó, amit előkészítenek.
A kormány 2027-től új vagyonadót is bejelentett. Az 1 milliárd forint feletti vagyonra 1 százalékos éves illeték vetülne, amely 100 milliárd forint felett 1,5 százalékra emelkedne. A kormány ezzel egyidejűleg módosítja az EKHO egyszerűsített adózási rendszert is.
De éppen ezért számítanak a választási ígéretek.
A választóknak nem azt mondták, hogy „az adócsökkentések kormánya” a magyar egyéni vállalkozók egy részének fix adójának megduplázását jelenti. Azt mondták nekik, hogy az adók csökkenni fognak.

Magyar a választási kampányt a korábbi kormány hitelességének támadásával és egy másfajta politikai kultúra ígéretével töltötte. Ez különösen magas mércét állít a saját szavai elé.
A KATA-döntésnek tehát a havi plusz 50 000 forinton messze túlmutató jelentősége van.

Ez egy sokkal nagyobb kérdést vet fel alig néhány hónappal az új kormány mandátumának kezdete után: ha az egyik legemlékezetesebb választási ígéret már most ilyen drasztikusan megváltozott, Magyar többi ígérete közül melyik bizonyul majd igaznak.
A magyar kisvállalkozók számára az „adócsökkentések kormánya” egy olyan adóval kezdődik, amely pontosan az ellenkező irányba tart.