Donald Trump amerikai elnök felgyorsítja a diplomáciai erőfeszítéseket, hogy még a november 3-i félidős választások előtt megállapodásra jusson Oroszországgal. A körvonalazódó kezdeményezés egy lehetséges részleges tűzszünetet, a gazdasági szankciókról szóló egyeztetéseket és a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre gyakorolt egyre közvetlenebb nyomást ötvözi.
Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak október 9-én Miamiban találkoztak ukrán és európai képviselőkkel, hogy megvitassák az új javaslatokat. Az egyik opció az energetikai infrastruktúra és a gabonaszállítás elleni támadások felfüggesztését irányozza elő a szárazföldi harcok azonnali befejezése nélkül.
Részleges tűzszünet a teljes körű béke helyett
A javasolt megállapodás kezdetben az olajfinomítókat, az elektromos infrastruktúrát és a mezőgazdasági exportútvonalakat védené meg. Ez csökkenthetné a polgári lakosság szenvedését, valamint stabilizálná az energia- és élelmiszerpiacokat.
Azonban egy részleges tűzszünet megoldatlanul hagyná a területi vitákat, a biztonsági garanciákat és mindkét ország jövőbeli katonai pozícióját.
Moszkva korábban ragaszkodott ahhoz, hogy bármilyen rendezésnek a konfliktus alapvető okaival kell foglalkoznia, míg Kijev kikényszeríthető biztonsági garanciákat követel.
Az infrastruktúrát védő megállapodás lélegzetvételnyi szünetet biztosíthatna a tárgyalásokhoz, de a kritikusok attól tartanak, hogy Oroszország a szünetet a katonai pozíciók megerősítésére használhatja fel anélkül, hogy kivonulna a megszállt területekről.
A befagyasztott orosz eszközök kérdése
A pénzügyi szankciók egy másik potenciális alkueszközt jelentenek.
Körülbelül 260–300 milliárd eurónyi orosz állami eszközt immobilizáltak nemzetközi szinten, amelynek többségét Európában őrzik. A belgiumi székhelyű Euroclear egyedül 202 milliárd eurónyi szankcionált orosz eszközt jelentett 2026 júniusának végén.
E javaslat értelmében körülbelül 1 billió dollárnyi befagyasztott orosz forrást szabadíthatnának fel.
Oroszország a szankciók enyhítését keresi a tűzszüneti tárgyalásokkal összefüggésben, de az esetleges engedmények mértéke továbbra is bizonytalan.
Európa számára a pénzügyi következmények jelentősek. Az immobilizált orosz eszközökből származó bevételek segítettek az Ukrajnának nyújtott segélyek finanszírozásában. Az alapul szolgáló eszközök felszabadítása nehéz jogi és politikai döntéseket igényelne, különösen az Európai Unión belül.
Trump új ukrán vezetést követel
Október 10-én Trump nyilvánosan felvetette, hogy Ukrajnának le kellene cserélnie Zelenszkijt egy olyan elnökre, aki hajlandó megállapodást kötni Oroszországgal.
Megjegyzései egy Putyinnal kötött külön megállapodást követtek, amelynek célja orosz gázolaj szállítása a nemzetközi piacokra a meglévő szankciók ellenére.
Trump azt is követelte, hogy Ukrajna hagyjon fel az orosz finomítók elleni támadásokkal, figyelmeztetve, hogy a folyamatos csapások veszélyeztethetik az amerikai támogatást.
Ukrajnában továbbra is hadiállapot van érvényben, amely a hatályos jogszabályok értelmében tiltja az országos választások megtartását. Egy elnökválasztás megszervezése a folyamatban lévő katonai műveletek idején komoly biztonsági és logisztikai kihívásokat jelentene, különösen a katonák, a belső menekültek és a külföldön élő ukránok milliói számára.
Kijev azzal érvel, hogy vezetéséről az ukrán választóknak kell dönteniük, nem pedig külső diplomáciai nyomásnak.
Európa költséges stratégiai választás előtt áll
Az európai kormányoknak most három egymással összefüggő kihívással kell szembenézniük: az Ukrajnának nyújtott segítség fenntartásával, az újjáépítés finanszírozásával és a transzatlanti együttműködés megőrzésével.
Egy olyan amerikai-orosz megállapodás, amely szankciós enyhítéseket tartalmaz, alááshatja Európa Moszkvára gyakorolt gazdasági nyomását, ha európai egyetértés nélkül hajtják végre.
Németország, Franciaország, Lengyelország és a balti országok többször hangsúlyozták a hiteles garanciák szükségességét az újabb orosz támadások megelőzésére.
Nagy-Britannia megerősítette elkötelezettségét a szankciók mellett, miközben az európai kormányok továbbra is vitáznak arról, hogyan kellene a befagyasztott orosz eszközöknek támogatniuk Ukrajnát.
Európa emellett növekvő védelmi kiadásokkal és azzal a lehetőséggel is szembesül, hogy Washington csökkentheti pénzügyi és hírszerzési kötelezettségvállalásait.
A félidős választások felgyorsítják a diplomáciát
A közeledő amerikai választások sürgetővé teszik Trump kezdeményezését.
A magas gázolajárak hazai gazdasági aggályokká váltak. Az adminisztráció reméli, hogy a megnövekedett energiaellátás és a látható diplomáciai előrelépés demonstrálja képességét az infláció és a nemzetközi konfliktusok kezelésére.
Egy gyors megállapodás azonban nem feltétlenül oldaná meg a mögöttes biztonsági problémákat.
A központi kérdés az, hogy a részleges tűzszünet egy tartós rendezés első szakaszává válik-e, vagy intézményesíti a meghosszabbodott konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén. Európa eddig mindig a háború folytatása mellett foglalt állást.
