Ausztria, Németország, Dánia, Svédország, Finnország és Franciaország azonban már korábban eltörölte a széles körű vagyonadókat. Vajon Magyarország egy olyan politikai intézkedést támaszt fel, amelyről más európai gazdaságok már úgy döntöttek, hogy túl költséges, bonyolult vagy hatástalan?
Magyarország új kormánya vagyonadó bevezetésére készül, amely azokat a magánszemélyeket célozza meg, akiknek eszközei meghaladják az egymilliárd forintot, azaz körülbelül 2,6 millió eurót.
A Magyar Péter miniszterelnök vezette Tisza-kormány által október 6-án bejelentett javaslat célja az állami bevételek növelése és az adóterhek nagyobb arányú áthárítása a tehetős magánszemélyekre.
A kezdeményezés azonban fontos kérdést vet fel: miért vezet be Magyarország egy olyan adót, amelynek felszámolásával Európa nagy része évtizedeket töltött?
Az OECD adatai szerint a széles körű egyéni nettó vagyonadót alkalmazó tagországok száma az 1990-es tizenkettőről 2017-re mindössze négyre csökkent.
Számos európai ország azután törölte el ezeket az adókat, hogy arra a következtetésre jutottak: komoly gazdasági, adminisztratív és végrehajtási nehézségeket okoznak.
Európa már kipróbálta ezt a kísérletet
Ausztria 1994-ben törölte el a vagyonadót, őt követte Dánia és Németország 1997-ben.
Hollandia 2001-ben szüntette meg a hagyományos nettó vagyonadót, és a befektetési hozamok adóztatásának más rendszerével váltotta fel azt.
Finnország és Luxemburg 2006-ban vezette ki az egyéni vagyonadót, Svédország 2007-ben követte a példájukat, Franciaország pedig 2018-ban váltotta fel a széles körű vagyonadót egy szűkebb körű ingatlanvagyon-adóval.
Ma az EU-tagállamok közül Spanyolország marad a fő példa arra az országra, amely széles körű egyéni nettó vagyonadót működtet.
Ezeket a döntéseket nem kizárólag egyetlen politikai ideológiát valló kormányok hozták meg.
Az intézkedések mögött az adminisztratív bonyolultsággal, az adóelkerüléssel, a tőke mobilitásával és az egyes vagyonadók által termelt viszonylag korlátozott bevétellel kapcsolatos aggályok álltak.
Miért törölték el az országok?
A fő nehézség az, hogy a vagyon nem azonos a jövedelemmel.
Egy vállalkozó birtokolhat több millió euróra értékelt céget anélkül, hogy hasonló mennyiségű készpénz állna a rendelkezésére.
Így a cég értéke alapján kiszámított éves adó olyan fizetési kötelezettséget teremthet, amelyet akkor is teljesíteni kell, ha a nyereség alacsony, vagy ha a vállalkozás pénzügyi nehézségekkel küzd.
További kihívást jelent a magántulajdonban lévő cégek, ingatlanportfóliók és pénzügyi eszközök felértékelése.
A vagyonos adófizetők átstrukturálhatják részesedéseiket, vagy kedvezőbb adózást kínáló joghatóságokba költözhetnek.
Egy OECD-tanulmány a tőkemenekítést, az adóelkerülést, az adminisztratív költségeket és a korlátozott bevételeket jelölte meg a vagyonadók eltörlésének ismétlődő indokaként.
A közgazdászok ugyanakkor továbbra is vitáznak arról, hogy a gondosan kidolgozott vagyonadók képesek-e kezelni az egyenlőtlenséget túlzott gazdasági költségek nélkül.
Magyarország költségvetési problémája
A kormány javaslata nehéz költségvetési időszakban érkezik.
Magyarország előrejelzett 2026-os költségvetési hiánya elérte a GDP körülbelül 7,5%-át, ami nyomást gyakorol a bevételek növelésére és a fiskális hitelesség helyreállítására.
A nagy vagyonokra kivetett adó látszólag vonzó megoldást kínál: többet beszedni azoktól, akik a legnagyobb pénzügyi forrásokkal rendelkeznek.
A támogatók azzal érvelnek, hogy a tehetős magánszemélyeknek többel kellene hozzájárulniuk a közpénzügyek rendbetételéhez, különösen akkor, amikor az átlagos háztartások növekvő költségekkel néznek szembe.
A végső hatékonyság azonban az adókulcstól, a mentességektől, az értékelési módszerektől és az üzleti eszközök kezelésétől függ majd.
Ezek a részletek döntik el, hogy a teher főként a likvid pénzügyi vagyonra nehezedik-e, vagy érinti-e azokat a vállalkozókat is, akiknek eszközei működő vállalatokban vannak lekötve.
Svédország és Németország tanulságai
Svédország 2007-ben törölte el a vagyonadót az országból kiáramló tőke miatti aggodalmak, valamint a vagyonos lakosok és cégtulajdonosok számára kialakult ösztönzők miatt.
Németország 1997 óta nem szed be vagyonadót, miután az Alkotmánybíróság döntése a különböző eszközosztályok következetesebb kezelését írta elő.
A francia tapasztalat szintén tanulságos.
2018-ban Emmanuel Macron elnök a széles körű vagyonadót egy elsősorban ingatlanokra fókuszáló adóra cserélte, azzal érvelve, hogy a pénzügyi befektetéseknek kedvezőbb elbánásban kell részesülniük.
A francia reform továbbra is vitatott, mivel elosztási és befektetési hatásairól megoszlanak a vélemények.
Azonban az európai minta egyértelmű: a teljes egyéni vagyonra kivetett széles körű éves adók viszonylag ritkává váltak.
Elveszítheti Magyarország a befektetőket?
Magyarország versenyez a többi közép-európai gazdasággal a befektetésekért, a vállalati központokért és a képzett vállalkozókért.
Egy új vagyonadó befolyásolhatja a tulajdonosi struktúrákkal, befektetésekkel és lakóhellyel kapcsolatos döntéseket.
A hatások mértéke bizonytalan.
Egy kizárólag a kiemelkedően nagy vagyonokra korlátozott adó – a működő vállalkozásokra vonatkozó megfelelő mentességekkel – a minden eszközre kiterjedő széles körű adótól eltérő gazdasági eredményeket hozhat.
A kérdés az, hogy a többletbevétel igazolja-e a potenciális megfelelési költségeket és a befektetési magatartás megváltozását.
Politikai ígéretek kontra gazdasági realitás
A Magyar-kormánynak nehéz feladattal kell szembenéznie: egyensúlyt kell teremtenie a kampánykötelezettségek, a deficitcsökkentés és a gazdasági versenyképesség között.
A vagyonadó demonstrálhatja az adóterhek újraelosztása iránti elkötelezettséget, de a szimbolizmus önmagában nem garantálja a fiskális sikert.
Magyarország alternatívákat is mérlegelhetne, beleértve a hatástalan közkiadások csökkentését, az adóbeszedés javítását és a gazdasági növekedés szélesítését.
A lényegi kérdés az, hogy a kormány kellőképpen tanulmányozta-e, miért mondott le oly sok európai ország a hasonló intézkedésekről. Magyar Péter miniszterelnök és Karman Andras pénzügyminisztere éveken át tagjai voltak Orbán Viktor kormányának. Mindketten nagyon jól ismerik a költségvetési problémákat. Egy vagyonadóról nem hirtelen döntenek. Ez már egy ideje tervezés alatt állt. Ez felveti a kérdést, miért támadta Magyar szinte naponta a kormányt az adócsökkentés elmaradása miatt, miközben most még jobban emeli az adókat, mint korábban. Az adócsökkentést ígérő kormánya úgy tűnik, csak illúzió volt a választók számára.
