Egy nagyszabású európai nyomozás feltárta, hogyan alakították át a szervezett bűnözői hálózatok az EU egységes piacát az adócsalás jövedelmező eszközévé.

Európa legnagyobb egységes piacát arra tervezték, hogy lebontsa a tagállamok közötti akadályokat, lehetővé téve az áruk szabad áramlását a nemzeti határokon keresztül. Egy október 7-én bejelentett nyomozás azonban arra utal, hogy ugyanezt a rendszert kifinomult bűnszervezetek használták ki, hogy több száz millió eurót hívjanak le az adófizetők pénzéből.

Az Európai Ügyészség (EPPO) bejelentette 62 gyanúsított őrizetbe vételét a Hermes-hadművelet keretében, amely egy mobiltelefonokat és elektronikai eszközöket érintő, feltételezett hozzáadottérték-adó (áfa) csalás ügyében indított multinacionális nyomozás. A nyomozók becslése szerint a gyanúsított séma legalább 410 millió eurós áfakiesést okozott az EU-tagállamoknak.

Nyolc ország, több száz házkutatás
Október 7-én a hatóságok több mint 300 házkutatást tartottak Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Máltán, Hollandiában, Portugáliában és Spanyolországban. A 62 őrizetbe vett személy közül 39-et Portugáliában, 20-at Spanyolországban, hármat pedig Olaszországban fogtak el. A nyomozók magánotthonokat, cégközpontokat, valamint közvetítőkhöz, ügyvédekhez, adótanácsadókhoz és logisztikai vállalkozásokhoz köthető ingatlanokat vettek célba.

A hatóságok emellett végzést adtak ki legfeljebb 310 millió eurónyi feltételezett bűnözői vagyon lefoglalására. Bankszámlákat és részesedéseket fagyasztottak be, a nyomozók pedig ingatlanokat, gépjárműveket, luxusautókat, készpénzt és aranyérméket foglaltak le. Fontos megjegyezni, hogy a lefoglalási végzések nem tévesztendők össze a már ténylegesen megtérült összegekkel. A nyomozás továbbra is folyamatban van, és a gyanúsítottakat a jogerős ítéletig megilleti az ártatlanság vélelme.

Így működhetett a csalás
A gyanúsított séma az európai áfaszabályozás egyik gyenge pontját használta ki. A különböző tagállamokban bejegyzett, áfafizetésre kötelezett társaságok közötti kereskedelem során az áruk általában anélkül mozoghatnak, hogy az eladó felszámítaná a belföldi áfát. Amikor azonban ezeket a termékeket később egy tagállamon belül értékesítik, az áfa fizetendővé válik.

A nyomozók szerint a hálózatok bonyolult cégláncolatokat hoztak létre, amelyek ismételten, határokon átnyúlóan kereskedtek elektronikai cikkekkel. Egyes vállalkozások a gyanú szerint beszedték az áfát a vásárlóktól, majd anélkül tűntek el, hogy befizették volna azt az adóhatóságnak. A kereskedelmi láncban szereplő többi cég ezután áfa-visszatérítést vagy levonást igényelt.

Ezeket a megállapodásokat közismert nevén „eltűnő kereskedő” vagy „körhintacsalás” néven emlegetik. A kár megsokszorozódhat, ahogy ugyanazok a termékek egymást követő tranzakciókon mennek keresztül, lehetővé téve a bűnszervezetek számára, hogy adóelőnyöket generáljanak valódi gazdasági értékteremtés nélkül.

Két hálózat együttműködése
A Hermes-hadművelet azért is különösen jelentős, mert a nyomozók két, vélhetően különálló, de egymással együttműködő bűnszövetkezetet azonosítottak. Az EPPO szerint a csoportok osztoztak a cégeken, az árukon és a logisztikai szolgáltatásokon. A nyomozók azt is gyanítják, hogy az illegális bevételeket egymás vállalkozásain keresztül csatornázták be, és titkosított kommunikációval koordinálták tevékenységüket.

Az egyik gyanúsított a feltételezések szerint korábban egy Svédországot célzó áfacsalási hálózatot vezetett 2019 és 2023 között. Miután a nyomozások felszámolták azt a műveletet, az ügyészek szerint az illető Portugáliába költözött, és rokonain, valamint bizalmasain keresztül egy újabb hálózatot épített ki. Ez a minta rávilágít az európai hatóságok előtt álló komoly kihívásra: az egyes cégek bezárása nem feltétlenül számolja fel a mögöttük álló szervezeteket. Az EPPO hasonlóságokat azonosított a korábbi, Admiral és Moby Dick néven ismert nyomozásokkal is.

Miért veszítenek a legális vállalkozások?
Ezeknek a feltételezett sémáknak az áldozatai nemcsak az adóhatóságok. Azok a cégek, amelyek illegálisan elkerülik az áfafizetést, olyan áron kínálhatják termékeiket, amellyel a jogkövető vállalkozások nem tudnak fenntartható módon versenyezni. A tisztességes forgalmazók, elektronikai kiskereskedők és importőrök így ügyfeleket veszíthetnek olyan szereplőkkel szemben, akiknek versenyelőnye nem a hatékonyságból, hanem a feltételezett adócsalásból származik.

A kieső adóbevétel emellett csökkenti az infrastruktúrára, oktatásra, egészségügyre és egyéb állami szolgáltatásokra fordítható összegeket. Az EU számára ez kényelmetlen kérdéseket vet fel a határokon átnyúló pénzügyi felügyelet hatékonyságával kapcsolatban.

Le tudja zárni Európa a kiskapukat?
A nyomozás bizonyítja, hogy az európai ügyészek és a nemzeti rendőri erők képesek nagyszabású, multinacionális műveletek összehangolására. Ugyanakkor a becsült 410 millió eurós veszteség azt is szemlélteti, mennyi gyanúsított csalás halmozódhat fel a hatósági beavatkozás előtt. A továbbfejlesztett elektronikus számlázás, a gyorsabb határokon átnyúló adóadat-csere, a szigorúbb tényleges tulajdonosi ellenőrzések és a gyanús kereskedelmi minták korábbi azonosítása csökkenthetné az ilyen hálózatok lehetőségeit.

Az alapvető kihívás az, hogy megőrizzék a szabadkereskedelem gazdasági előnyeit, miközben megakadályozzák, hogy a bűnözői csoportok kihasználják a nemzeti adórendszerek közötti különbségeket. A Hermes-hadművelet tehát többről szól, mint mobiltelefonokról. Ez egy teszt annak igazolására, hogy Európa képes-e megvédeni az általa létrehozott egységes piac pénzügyi integritását.